Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.
Rózsa Gábor Egy elfelejtett vízimérnök, Huszár Mátyás geometra munkássága nagy tanítványának, Vásárhelyi Pálnak árnyékában
a szegedi vár körbástyáján /rondellán/ felállítandó vízimérce legkisebb-vízi "0"-pontjához köti. Ez azt jelentette, hogy az első magyarországi szintezési alapfelület a "s z egedi alapfelület" volt, és sokáig minden egyes magasságot Szegedtől Nagyszőlősig és az erdélyi hegyekig ebben a rendszerben adtak meg. Maga a vízmérce, amelyet Huszár a pesti Haurant nevű mechanikussal I8l9-ben készíttetett el, és Szegeden maga állíttatott föl, sajnos a vár Víz 13 utáni bontásakor 1882-ben elpusztult. Ennek ellenére érdemes lenne a helyreállított rondellát felvenni az országos geodéziai műemlékek sorába, hiszen amikor még nem sejthették, hogy kb. százéves rejtőzködése után 1979-ben ismét elő fog bukkanni, a magyar geodéta társadalom a Kishortobágy csárdánal állított emieket az első magyar szintezési iiiunkaknak, pedig tudvalevő, hogy azok Szegednél kedődtek 1821-ben, majd Tápé, Algyő, Hódmezővásárhely, Szentes érintésével haladtait észak felé, ahol HOLECZ András ellenőrző összeméréseire csak 1829 táján került sor. J Hogy mi történt Váradon Huszár és Vásárhelyi közt, arra ma már semmi bizonyítékunk nincs. Tény azonban, hogy Huszár egy alkalommal holmi italozgató kiruccanása miatt mindennemű állami szolgálattól el akarta tilttatni Vásárhelyit. 1 ^ VAY Miklósnak kell békítőleg közbelépnie akkor is, amikor Huszár télen is 12-14 órányit akar dolgoztatni Vásárhelyivel és társaival, hiszen őt is szorítja az Epitési Főigazgatóság, a Körösök munkáit be kell fejezni, 1823-tól a Duna-mappációt kell megkezdeniök. Huszár szabad kezet kap az ország összes mérnöke közül a számára legmegfelelőbbeket