Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Rózsa Gábor Egy elfelejtett vízimérnök, Huszár Mátyás geometra munkássága nagy tanítványának, Vásárhelyi Pálnak árnyékában

kiválasztatni ehhez az új, nagyarányú munkához. Módjában lenne Vásárhelyiről "megfeledkezni", de nem teszi, sőt a legigényesebb háromszögelői feladatok vezetésével bízza meg. Sőt egy alkalommal igazi nagyvonalú rugalmassággal menti meg beosztottját a Helytartótanács adminisztratív retorziójától némi indokolatlan, gyümölcsösben végrehajtott irányvágások túr, . 17 gyaban tett feljelentés kivizsgálása elol. 3ar állandósul köztük a generációs feszültség, Vásárhelyi első, nyomtatásban it 18 is megjelent tnuvei mégiscsak Huszár "védő szárnyai" alatt, mintegy általa biztosított éltető, alkotó környezetben láthatnak napvilágot, miközben a Körösök és Duna összes műszaki vonatkozású ügyei egyedül az ő vállára nehezednek. Huszár pályája csúcsán követi el élete legnagyobb ballépését: 1827- március 20-i terjedelmes, nagymértékű jelentését magyar nyelven tejeszti az Építési Főigazgatóság elé, amelynek akkor egyetlen magyar tisztviselője sem volt. Ez Önmagában olyan forradalmi cselekedetnek számított, amit még Huszárnak sem lehetett megbocsájtani. Ettől kezdve benne nemcsak egy tehetséges magyart, hanem egy veszedelmes, elmés és öntudatos rebellist látnak. Szabályosan előre kitervelt hajsza kezdődik ellene, ami csaknem két évig tart, és végső soron Huszár teljes félreállításával, helyettese és tanítványa, Vásárhelyi fényes pályafutásának kezdetével jár. További kutatásra méltó kérdés, hogy Vásárhelyi miért nem "nyúl utána" nagy mesterének, miért kell Huszárnak élete végére térképtárosi állásért kuncsorognia, csakhogy kedves térképei és mííszerei közelében maradhasson.