Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Rózsa Gábor Egy elfelejtett vízimérnök, Huszár Mátyás geometra munkássága nagy tanítványának, Vásárhelyi Pálnak árnyékában

bályzásának tervét, amely alig különbözik a 2ó évvel később 184-5-ben megszülető "Vásárhelyi-féle" tervektől, amelyekről ismeretes, hogy akkoriban szinte néhány nap alatt hagyták el a zseniális tervező asztalát. 1 Dar megbízatása elsősorban csak a Körösök szabályzási tervének elkészítésére szól, Huszár felismeri, hogy a részmegoldás - tökéletessége dacára is - csak halogathatja a problémák tisztázását, ezért háromszögelési, szintezési és részletmérő vízrajzi munkáival igyekszik minél nagyobb területekkel foglalkozni. Mint egyszemélyi vezetőre, reá hárul a mappációt előkészítő geodéziai munkák szabályzatának összeállítása is. így születik meg az első magyar szintezési utasítás is - egyenlőre csak német nyelven -, mely a maga idejében az európai színvonal ,12 fölött alio olyan alkotás, melyet több mint 100 evig csak másolni, felhasználni tudtak. /így Vásárhelyi Pál is a 15 évvel később, l835-t>en kiadott szintezési utasításában.,.' Az első magyar geodéziai műszaki utasítás 20. >-ának van egy nagyon lényeges, napjainkban a Múzeum előtti "hátraugrasztott" partfal alatt szinte újra tárgyiasuló szegedi vonatkozása is. Huszár ugyanis felismerte, hogy egy alföld-nagyságrendu összefüggő vízivilág szintezését csak egységes alapfelületre lehet vonatkoztatni, ezért utasításában megfordítja a korábban minden egyes vízfolyásra "l^jtméréshez" illetve "esetméréshez" alkalmasint felvett sok-sok vonatkozási síkoktól lefelé ejtőző szintmérést, és - bár nem jut el az alapfelületet a minden vizeket magába fogadó tenger szintjében felvevő ma már közismert elmélethez alapfelületét munkaterűlétének legmélyebb vízipontjához, - 43 -