Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Juhász Antal: A szegedi városi földek haszonbérlői az 1850-es években

ekkortól fogva az alsójárási és a felsőjárási szerződéseket külön iratkötegben rendezve találjuk a levéltárban. Ez módot nyújt arra, hogy a 60-as évektől összevethessük a városi haszonbérletek alsó- és felsőjárási föltételeit. Szembetűnő, hogy kevesebb az 5 holdas kisbérlő - pedig a bérlők száma 320-ról 3^8-ra növekedett. Mindössze hk kisparaszt bérelt 5 holdat, viszont jóval több a 10 holdas bér lő, különösen az alsóvárosi járáson, ahol 108 személy, a bérlők 55 °ó-a árendált ekkora földet. Az alsóvárosi pusztán ettől fogva 10 hold a leggyakoribb bérlet-kategória, míg a felsőjáráson nagyobb a szóródás. Figyelmet érdemel, hogy a bérlők között nagy a cserélődés főleg a kisebb bérleteken. Ebből több következtetés is adódik: legelőször is az, hogy kis bérföldön kevesen építettek tanyát. Kézenfekvő ugyanis, hogy a tanyát építő haszonbérlő ragaszkodott volna bérletéhez, még nagyobb bérfizetés árán is. A másik, ami a szerződéseken is figyelemmel kísérhető: emelkednek a bérleti díjak, amit kisparasztok, zsellérek kevésbé tudnak megfizetni. így azonos területű járásföldön újabb tíz év múltán kevesebb bérlő osztozik. Evek múltán szaporodtak az elhagyott járásföldek. Az l860-as évek elején az alsóvárosi járáson 519, a felsővárosin 492 holdat hagytak gazdátlanul a haszonbérlők. I866. márciusában az elsórészen hO, a felsőrészen pedig 23 bérletet árvereztek újból, hat esztendőre. Felsőjáráson a 24 új bérlő közül.11 kisteleki: h bérletet zsidó kereskedők vettek át, egy ^5 holdas bérletet pedig a falu jegyzője. I86I-7I között egyébként a Felsőjáráson 152 bérlő kö-34 -