Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Juhász Antal: A szegedi városi földek haszonbérlői az 1850-es években

zül 49 nem szegedi illetőségű: kisteleki 33 fő majsai 8 • puszta-Péteri-i 4 " szentlászlai 2 félegyházi 2 Alsójáráson ugyanakkor 18 szabadkai ill. ludasi , és h dorozsmai lakos bérelt földet. ' Összegezzük a haszonbérleti szerződésekből adódó fontosabb következtetéseinket : 1. a járásföldek parcellázása bizonyos fokig levezette a kisparaszt és szegényparaszt réteg földéhségét, 2. földszerzési lehetőséghez juttatta az árutermelő, főleg nagyállattartó gazdaréteget, 3. földhöz juttatta a szomszédos települések élelmes kisparasztjait és törekvő gazdáit, úri birtokosait is. Ezzel a szegedi tájon ekkortájt már kibontakozó paraszti kapitalizálódás száraára nyitott tágabb teret. k. A szerződéseken föltüntetik a bérlő lakását, innen tudjuk, hogy a szegedi bérlők nagy többsége örökföldön, a szállásövezetben lakik. Ugyanakkor a tízéves bérleti idő lejártakor, az új parcellázáskor sok az új bérlő. Ebből arra lehet következtetni, hogy az l850-60-as években még kevésen építenek a haszonbéres földekre. A tízéves járásföldeken kibontakozó tanyásodás mértéke még további kutatást igényel. Másik kérdőjele vizsgálatainknak az hogy nem tudjuk lokalizálni a tanyai bérlők lakóhelyét. A tanyai kapitányságokat ugyanis az l860-as években család- ós ke resztnév jelöli - a kapitány tisztét betöltő gazda neve -, ám