Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Tímár Péter: A középkori templomok kutatásának jelenlegi helyzete

később újabb 48-at kutatott fel. Az említett nagy topográfiai müvek hosszadalmas kiadása és a mondott hiányosságok arra utalnak, hogy a középkori templomokkal kapcsolatos központi, nagy összefoglaló mű az elkövetkezendő 10-20 évben nem fog megjelenni, továbbá a kutatónál, a lehetséges összes forrást fel kell használnia. Melyek a középkori templomok kutatásának forrásai? Első helyen említendők a műemléki leírást tartalmazó művek. Jelenleg, évek óta Szabolcs megye az egyetlen, ahol műemléki kötet előkészületben van, így a kutató változatlanul csak a meglévő kis anyagra támaszkodhat. A további munka ezen a téren nem látszik biztatónak, annál is inkább, mert már a legutolsó műemléki kötetek is a barokk építőmesterek özönét sorakoztattál-: fel, és több esetben a műemlékek középkori előtörténete teljesen háttérbe szorult. , Második, de még fontosabb forrás az Országos Levéltár I326 előtt keletkezett'oklevélanyaga, amelyből többek között Csánki, Györffy, Venczel Gusztáv, Fejér György merítettek. Ez az állomány mintegy 110,000 darab kézzel írott, hivatalos egyházi személyek által kiállított oklevélből áll. Igen jelentős magyar vonatkozású anyag van külföldi levéltáraikban, Rómában, Madridban. Következő forrás a régészeti terepbejárásokból adódik, amely azonban helynevek nélkül csaknem értékelhetetlen. Az Árpád-korban a történelmi Magyarország területén mintegy ló.000 település létezett, ami azt jelenti, hogy 2-3 km-enként volt egy-egy falu. A XV.század végére legtöbbjükben megtaláljuk a templomot. Éppen a Somogy megyei helynévgyűjtés mutatja, hogy