Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Csizmazia György: A múzeumi matinék biológus gyermekfoglalkozásainak szerepe a kreatív gondolkodás alakulásában

sítést alkalmaztunk, Kontra György igazához csatlakozva, miszerint "képnélküli tudás életképtelen tudás". Az alábbiakban még kifejtendő következtetéseket a gye rekek tevékenységének megfigyeléséből, valamint a foglalko zások végén beadott rajzok - produktumok - elemzéséből kap tuk. Visszacsatolást nyertünk a város iskoláiból is, bioló gus tanár kollegáiétól és szülőktől. Megállapításunk szerint a minden kötöttségtől mentes foglalkozások legtöbbször kedveznek az alkotásnak, A komplex szabad kombinálás, a megtervezett improvizáció jól biz tosítja az önmegvalósítási lehetőségek kibontakoztatását, mert közvetlenül az egyén képességei és érdeklődése szabá lyozzák. A csoport diákjai hozzászoktak a múzeum nagy termeiben, raktáraiban a szabad fesztelen légkörhöz, a mindvégig változó foglalkozáshoz, és az újfajta, nehezebb probléma-helyzetekhez is gyorsan alkalmazkodtak, feltalálták magukat. /Pl. Tiszaparton aszfaltra krétával rajzolták a rovarok világító lámpához röpülésének modelljét/. Kisérletet végeztünk /a Móra Ferenc Altalános Iskola tanulói közül/ különösen passziv gyerekek "behozatalával", s már 2-3 foglalkozás után az állami gondozott gyermekeknél, a verbális és formális módszerekkel élő tanulókhál nagyfokú szellemi feloldódást tapasztal

tunk. Most vizsgáljuk, hogy 2-3 fős lereatív kisközösségek "katalizáló - erjesztő" 'hatása milyen az anyaiskola inadekvát feltételei között. Eddigi tapasztalataimé szerint fele-fele arányban észlelhető a pozitív lendítő hatás és a blokkoló megnyilvá - 118 -