Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Csizmazia György: A múzeumi matinék biológus gyermekfoglalkozásainak szerepe a kreatív gondolkodás alakulásában

nulás. /Természetesen a "befogadó" tanár kolléga személyisége és hozzáeillása is döntő ebben az esetben/. Beszámolhatunk arról a tapasztalatunkról is, amitől kezdetben sokan féltettek minket, hogy a fellazított furulyahangú, mozgalmas, szőnyeghasalásos foglalkozások a fegyelem rovására mennek. Már kezdetben sem volt ezzel problémánk, felvilágosítottuk a tanulókat, hogy a múzeumi matinén való tanuláshoz, játókhoz tőlük "kreativitás"-t várunk, és a fegyelem önmagától kialakult, - valószínűleg azért, mert biztosítottuk a gyermekek individualitását és gondolati egyszerűségét, A saját kezdeményezésű kreatív gondolkodást és produktumot dicsérni kell, s esetenként jutalmazni is. /Ez történik a rajzok elemzésénél, és a mindenkor nagy érdeklődéssel várt tombolával, amikoris kis múzeumi ajándékokat kapnak/. Ugy érezzük, hogy a jelenben is - de a jövőben fokozottan - érdemes és kell a különböző közintézmények, így mint jelen esetben a múzeum és a szegedi általános iskolások egy csoportjának közös nevelési, pedagógiai, didaktikai periodikus munkafúzióival törődni. így országosan is hasonló eredményekhez juthatnánk. A Móra Ferenc Múzeum gyermekeket hívott meg termeibe tanulni és alkotni, akikből nem lesznek biológusok, de lesznek széleslátókörű, a világ dolgai iránt érdeklődő felnőttek. A múzeum segítette őket: ismerjék meg elmúlt korok és napjaink élőlényeit - virágokat, kígyókat, bogarakat, lepkéket, madarakat, emlősöket -, ugyanakkor lehetőséget adott, hogy a megcsodált és megismert, felfedezett biológiai lényeket helyezzék át sajátos gyermeki /komplex és aktuális/ világukba. így sokszor sajátos újraalkotás, újrafelfedezés tettenérői lehettünk. - 119 -