Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Csizmazia György: A múzeumi matinék biológus gyermekfoglalkozásainak szerepe a kreatív gondolkodás alakulásában

- miért van az, hogy más-más színű virágok nyílnak szigsrú sorrendben tavasztól késő őszig. /Hóvirág, ibolya, gólyahír, élénk színű nyári virágok, pipacsok,, szarkalábai"., ősz szel sziksaláta, ró t i perer.izs stb./. A "ki dalol" kártlés.ncl kapcsolatot találtai; a gyerekek a béka tavaszi brekegése és a különböző kémiai anyagok /hormonok/ hatásai között. /Az előző Téli álom c. foglalkozáson kimográf

on regisztráltuk békaszíven az adrenalin, a jég és a langyos víz hatását./ Közben rövid Közös énekléseket, dalolást Iktattunk be. Magnón, meghalllga t tunk madárhangokat, és a hangokról elnevezték a gyerekek a fajokat. A kakukk, gyurgyalag, pinty, zölclküllő, fakopáncs, csóka, bakcsó, csíz, fecske, csér, lillik, póling és a héjjá esetébon járt ez sikerrel. Zooetnográfiai dolgokat megbeszélve - fedezték fel az élőlények névadásánál; alapjait. libben a módszertani komplex rendszerben valamennyi tevékenység és eljárás arra irányult, hogy életre keltse a gyermekek alkotó erejének /potenciáljánál-:/ értelmi, érzelmi - motivációs és akarati összetevőit. Célunk az volt, hogy probléma helyzeteket teremtsünk, amelyek létrehozzák az alkotásra jellemző értelmi és motivációs feszültséget. A foglalkozások végén alkalmazott rajzoltatás és festés, valamint az ezeket kísérő vers vagy prózai szöveg íratása igen fontos az átszervezés, /átstrukturálás/ az ismeretek és adatok kiválogatása és felhasználása, más összefüggések szempontjából. A foglalkozás végén minden rajzot, müvet közösen megtekintettünk és kielemeztünk, és ezzel a s ikerélménnyel érzelmi megerő- 117 -