Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)
Mód László: Csongrád város gazdasági kapcsolatai (1766-1820)
vetően a városi épületek, hidak, valamint a komp javításához, karbantartásához használták. 22 ,y\lább irtt ezáltal Bizonyságot testek arról; hogy általam a Btes Város Kompjának padlói, és Tekerő Fáinak majd újonnan való elkészítésére N. 12 S^áll 6 spolies Fenyők jel használtatván, Blázsik Páll Esküit Biró Eőkegyelme által sem több sem pedig kevesebb mennyiségben Ki adattak megesmérem. Csongrádon 10. October 820 azpZ- 12. S^áll 6 szplles Fenyők Göblös József kompcsináló" 1 ^ A XVIII. század közepére Csongrádon kialakult a faragók, ácsok, molnárok társadalma. Az 1784-es katonai felmérés 11 malmot ábrázol a Tiszán. A ács és molnár céh 1820-ban nyerte el céhlevelét. 1828-ban Csongrádon 52 molnárt és ácsmestert vettek számba. 24 Fejlett fafeldolgozó iparra utalnak a Szentes gazdálkodásáról készített számadások, amelyekben gyakran szerepelnek a Csongrádon vásárolt malomalkatrészek, faanyagok díjtételei. 1795. január 2-án a város „vízimalmához szükséges Küllőknek való ják és jógáknak rudok vétettek" Csongrádon 10 forint 45 krajcár értékben. 25 Az 1791/ 92-es számadások szerint a Tisza-pard településről újonnan készített \tizimalmot szállítottak Szentesre, amelyet Mészáros Gáspár molnártól vásárolt az elöljáróság. 26 A városban megtermelt gyapjú értékesítése az alföldi mezővárosokhoz hasonlóan szervezett formában, a tanács közvetítésével történt. A kereskedőkkel a város vezetősége tárgyalt és az alkut rendszerint az egész jószágállományra kötötték. A csongrádi felesleget palotai és tatai csapók vásárolták meg. 27 Az elhullott vagy levágásra kerülő állatok bőrét a várost rendszeresen felkereső aszódi, irsai és hatvani zsidók szedték össze. 1776-ban az Irsán élő Moyses nevű kereskedő 6 juhbőrért 2 forint 27 krajcárt fizetett a városnak. 28 A XVIII. század második felében Csongrád jónéhány alföldi vásáros központ vonzáskörzetéhez tartozott. A leglátogatottabbak a kecskeméti sokadalmak voltak, amelyeket a csongrádiak rendszeresen felkerestek. A bírói számadások szerint mind a négy országos, azaz a Gergely-napi, a május elején tartott Zöld, a Lőrinc- és a Katalin-napi vásárokra ellátogattak Csongrádról. A Kecskeméten vásárolt árucikkekről részletes jegyzék készült. A kimutatásokat áttekintve kiderül, hog}' a sokadalmakban főleg fűszereket (bors, 22 ,yilább irtt ezáltal Bizonyságot testek arról; hogy általam a Btes Város Kompjának padlói, és Tekerő Fáinak majd újonnan való elkészítésére N. 12 Száll 6 szplles Fenyők fel használtatván. Blázsik Páll Eskú'tt Biró Eőkegyelme által sem több sem pedig kevesebb mennyiségben Ki adattak megesmérem. Csongrádon 10. October 820 azaz 12. Száll 6 szplles Fenyők Göblös József kompcsinálo^ CsML SzF IV. A 13. b. 71. CsVSzI. 1820. 23 CsML SzF IV. A 13. b. 71. CsVSzI. 1820. 24 Szűcs Judit 1996. 90. 25 CsML SzF V. A. 102. m/4. Szentes Város Tanácsának Iratai. Bírói ós községi számadások ( a továbbaikban: Bír. és Köz. Szám.) 1795. 26 CsML SzF V. A. 102. m/4. Bír. és Köz. Szám. 1791/92. 27 A nagykunsági mezővárosok lakossága a gyapjút Ausztriában, a Csch-Morva területeken és a Felvidéken értékesítette. A XVIII. század második felében a tatai, veszprémi és a palotai csapómesterek is szívesen vásárolták fel. A Békés megyei mezővárosok gyapjú feleslege is távoli vidékekre, főleg Nyitra, Gömör megyébe, Pápára, Veszprémbe, Gyöngyösre, Pestre, Abonyba, Kecskemétre és Szentannára került. Bellon Tibor 1996. 287-288, 299. , Erdei Aranka 1975. 470-471. , Szilágyi Miklós 1994. 216. 28 CsML SzF IV. A 13. b. 69. CsVSzI. 1776.
