Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Deák József Áron: A Csongrád környéki táj története a XVIII. század végétől napjainkig élőhelytérképek tükrében

DEÁK JÓZSEF ÁRON A Csongrád környéki táj története a XVIII. század végétől napjainkig élőhelytérképek tükrében* Bevezetés A Tisza és a Körös találkozásánál fekvő Csongrád környéki táj az elmúlt évezredek folyamán folytonos változás alatt volt. A természeti adottságokkal összhangban kialakult tájat és annak élővilágát azonban az ember is jelentősen befolyásolta. Maga Csongrád város és környéke több kistáj határánál fekszik jól reprezentálva az Alföldre oly jellemző mozaikosságot, amely a biodiverzitás (biológiai sokféleség) egyik alapja. Itt találkozik egymással az alapvetően ártéri jellegű Dél-Tisza-völgy és Körösszög az árvízmentes peremekkel: az infúziós lösz és homokos lösz dominálta Kiskunsági-löszsösháttal és a döntően dunai eredetű homokból felépülő Pilis-Alpári-homokháttal és az egykor ezzel szervesen összefüggő Tiszazuggal. Munkám célja e Csongrád környéki táj aktuális és múltbeli vegetációs képének feltárása, ahol 1989 óta végzek természetvédelmi célú vizsgálatokat. Ez a táj korábban nem volt a botamkai-tájökológiai-természetvédelmi kutatás központjában (lásd. pl. Tímár 1954, Deák J.1969). Ám adatgyűjtéseim eredményeként 1996-ra létrejött a CsongrádNagyréti Természetvédelmi Terület. Az aktuális vegetáció leírására először elkészítettem a Köröszug aktuális (jelenlegi) 1:25.000-es m-ANER típusú élő hely térképét 2000-ben. Különösen az elmúlt 4 év alatt igen jelentős élőhelyszintű ismeret gyűlt össze Csongrád tágabb környékéről is. Ezeket az MTA-ÖBKI által létrehozott IBOA elektronikus adatbázisban összegeztem (2001), valamint elkészítettem az E34AU 1:50.000-es térképszelvény digitális CLC-CET térképét (2001). Ez a térképszelvény a Tiszaalpár-Csukás-tó-Szentes-Fekete-Örvény-szög közti négyzetet öleli fel. E térkép továbbfejlesztéseként jött létre a Természeti területek összegző és kvalitatív térképét Csongrád környékére. Ez utóbbi segítséget nyújthat a még megmaradt természet közeli élőhelyek, ökológiai zöld folyosók és hálózatok azonosításához, feltárásához, újabb védett területek és az élőhely rehabilitációra alkalmas területek kijelöléséhez. A táj utóbbi 200 éves változásának bemutatására egy térképsorozatot készítettem. Ez a tájtörténeti élőhelytérkép-sorozat a XVIII. század végi, a XIX. század közepi, illetve a XIX. század végi állapotokat villantja fel régi térképek alapján, egy egységes, jelenkori, elfogadott kategóriarendszer, a CLC és CET (CORINE élőhely térkép) alapján (kategória* Előadásként elhangzott angol és magyar nyelven: — ECRE 2002 European Conference on Restoration Ecology, Budapest — 2

nd Conference for Young Researchers, Gödöllő, 2002 — Földtudományi Doktorandus/ Konferencia, Budapest, 2002 — I. Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Sopron, 2002 Az előadás, cikk teljes terjedelemben itt jelenik meg először magyarul.