Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Mód László: Csongrád város gazdasági kapcsolatai (1766-1820)

MÓD LÁSZLÓ Csongrád város gazdasági kapcsolatai (1766-1820) Csongrád a XVIII. század második és a XIX. század első felében kiterjedt és rendkívül szerteágazó gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett. A város külkapcsolatainak feltérképezésében a Szentesi Levéltár állományában található bírói és községi számadások segíthetnek, amelyekbe a mindenkori főbíró bevezette az éves kiadások és bevételek jegyzékét. Ezek között azt is feltüntették, hogy hol értékesítették a helyben megtermelt javakat, vagy honnan szerezték be a település gazdálkodásához szükséges felszereléseket, áruféleségeket. Különös értéket képviselnek az általam vizsgált források, mert a város feudális időszakra vonatkozó iratanyagának nagy része megsemmisült. A bírói számadásokból feltehetőleg több példány is készülhetett, amelyekből néhány a vármegyei közigazgatás iratai közé is bekerült.

1 A forrás elemzésekor érdemes figyelembe vennünk azt, hogy a számadáskönyvekben elsősorban a mezőváros mint gazdasági közösség ügyletei és kapcsolatai szerepelnek. A város kedvező földrajzi fekvése is jelentékeny szerepet játszhatott abban, hogy a település távoli vidékekkel is szoros együttműködésben állt. A Tisza és a Körös vízi úton biztosította az összeköttetést a Felső-Tisza vidékkel, valamint a Körös menti településekkel. A török időkben a csongrádi kikötő jelentős forgalmat bonyolított le. A XVII. század folyamán nagy mennyiségű szerémségi bort szállítottak a Tiszán a városba, ahonnan Nagykőrösre és Kecskemétre vitték tovább az árut.

2 A II. József-féle kataszteri felmérés szerint a Tisza parton kikötő, azaz portus is működött, ahol a folyón leúsztatott szálfákat rakodták ki.

3 A XVIII-XIX. század folyamán a nagy terményszállító hajókat és a kisebb bárkákat gyártó, faipari központok közé tartozott Csongrád.

4 A Böldi átkelőhely közelsége miatt az országos jelentőségű utak a város közvetlen közelében haladtak, amely kedvező lehetőségeket biztosított a szárazföldi közlekedésnek és áruszállításnak.

5 A gazdasági kapcsolatok kiépüléséhez nagy mértékben hozzájárulhatott az is, hog)' a város 1747-ben négy vásár tartására nyert jogot. A helybeli sokadalmakról az 1814-es uradalmi összeírás a következőképp emlékezik meg: „ A mi a Kisárokat illeti e%en Csongrád mezővárosban országos vásár tartatik, úgymint: Márciusnak első, májusnak első, Augusztusnak 15-ik, és Decembernek 10. 1 A megyei számvevő tisztség kialakulását követően létrejött a számvevőség is, élén a főszámvevővel. I latáskörébe tartozott a megyei költségvetés elkészítése, a háziadókulcs megállapítása, az adóösszeírások ellenőrzése, a megye ingó és ingatlan vagyonának nyilvántartása, a házipénztár ellenőrzése és a számadások megvizsgálása. Feltehetőleg ezzel magyarázható, hog)' a csongrádi számadások a számvevői iratok között is megtalálhatók. Barta László-Labádi Lajos-Takács Edit 1986. 132. :

1635-ben Nagykőrös elöljárósága 2 hordó, 1636-ban pedig 7 hordó karomi bort hozatott a városból. Barta Gábor 2000. 53-54. 3 Kruzslicz István 1988. 28. * Szűcs Judit 1996. 89. 5 A középkorban a főutak egy része a folyók vonalát követte az ártér és az ármentcs területek határvonalán. A Tisza jobb oldalán Szolnoktól Alpáron, Csongrádon és Szeren át vitt az út Szeged felé. Csongrádtól délre ágazott cl a Böldi-réven átkelő Uódvásárhelyt, Férgedet, Földeákot, Makót és Csanádot érintő útvonal. Blazovich László 1998. 52-55.