Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Erdélyi Péter – Szűcs Judit: Csongrád évszázadai

Csongrád a török korban A törökök 1542-ben foglalták el Csongrádot, és három évvel később itt is kiépítették közigazgatási és adózási rendszerüket. Csongrád a szegedi szandzsák (megye) egyik nahije (járás) központja lett. A török 1561-ben új várat épített a Kerekárok által körbeölelt földnyelven. A várban vag)' inkább palánkban ugyanebben az évben 37 janicsár, 9 tüzér, 57 ulufedzsi (lovas) és 37 rác martalóc szolgált, tehát 400-450 fő lehetett a török kolónia létszáma. Csongrád az első ránk maradt — 1546-ból származó — török adóösszeírás (defter) szerint jelentős település volt, hiszen három utcájában (Nagy, Halász és Közép utca) 122 család lakott, ez megközelítőleg 400-500 lakost jelentett. E defter tanúsága szerint Csongrád adóterhelése 18 184 akcsére, vagyis 363 aranyforintra rúgott, ami élénk gazdasági életre utaló adat. Voltak olyan módosabb adófizetők is, akik 200-400 juhval rendelkeztek. A fenti adatok vizsgálatakor nem feledkezhetünk meg a lakosságot sújtó kettős adózásról sem. Eszerint az egri és a gyulai vár katonái is gyakran beszedték a csongrádiaktól az esedékes királyi, földesúri, sőt egyházi járandóságokat, amelyek értéke megközelítette a török adókat. A török kori Csongrád hiteles leírója Evita Cselebi világutazó volt, aki 1665-ben így jelenítette meg a települést: „A Tisza folyó partján négyszög alakú kis palánk, melynek törésfala azonban tíz lépés vastag. Van két kapuja és öt erős bástyája. Kétszáz várkatonája, várparancsnoka van... Szulejmán han nevű dzsámiján kívül más dzsámija nincs. Vannak azonban mecsetjei, medreszei (egyházi iskola), kolostora, elemi iskolái és egy fogadója. Fürdője nincs. Piaca, bazárja kicsiny, szőlője, kertje sok van." * A janicsár rekonstrukció. A szultán elithadseregének számító gyalogosok többségét keresztény szülőktől elrabolt és szigorú katonai nevelésben részesült gyermekekből képezték ki.