Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Erdélyi Péter – Szűcs Judit: Csongrád évszázadai

Alakjukat ruházatukkal, főbb fegyvereikkel idézzük fel. Egyenruhájuk részei voltak: a kerek, magas, a hátukra lecsüngő nemezsapka, a kecse; a térden felül érő, elöl gombos, derékban övvel összeszorított köpeny; a nadrág és a könnyű cipő. * A puska és a szablya a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzött eredeti fegyverek másolatai. A janicsárpuska (tüfenk) tausírozott (nemesfém berakással díszített), ötszögletűre kialakított tusú, kovás szerkezeti rendszerrel működő lőfegyver. A szablya hagymafejes markolatú, fekete bőr hüvelye aranyozott pántokkal felszerelt. * A jatagán eredeti darab. Egyélű kardféleség. Viselettartozékként használták a Balkánon. Pengéjére koránidézeteket véstek. Szétálló füle csontból vagy fából készült. * A két fegyverzsírzp

Tari László ajándékaként került a gyűjteménybe. Az egyik palack alakú, szájnyílása négyszögletes. Hátsó oldala sima, eleje finoman vésett. Közepe kissé domborodik, indákkal, levelekkel, virágokkal díszített. Felületén a farkasfogas motívumrendszer ismétlődik. A másik négyszögletes formájú, két szíjtartó pánttal. Előoldala domborodik, vésett felületű. Pereme hármas tagolású, apró ívekkel határolt. Közepén egy pajzson szabálytalan alakú ötágú csillagforma van. Alján négy csüngő figyelhető meg. Mindkettő bronzból készült. * A janicsár háta mögött látható Bakócz Tamás esztergomi bíboros érsek titkárának, Lázár diáknak az 1514 és 1528 között készített Magyarország térképe, amelyen Csongrád várának ábrázolása a térkép középső részében található. Kinagyítva a vár makettje fölött szerepel. * Magyarország 1566. évi hads^fntérképét Domenico Zenoi készítette, és Giovanni Francesco Camotio, velencei kartográfus metszette. A Csongrád körül (Zongrad) felvonuló csapatokat látványosan ábrázolja. Csongrád a Károlyiak mezővárosa Csongrád 1686. október 25-én, két nappal Szeged visszavétele után szabadult meg az oszmán hódítóktól. 1701-ben Schlick (slikk) Lipót lovassági tábornok kapta meg Csongrádot, ahol ekkor 43 és fél telek után adóztak. A Rákóczi-szabadságharc időszakában — Szegedhez hasonlóan — a település tartósan nem került kuruc kézbe. Gróf Károlyi Sándor, aki még kuruc vezetőként 1709-ben Vásárhely földesura lett, 1722-ben egyezséget kötött Schlickkel a csongrádi területek átadásáról. A Károlyi uradalom első évében itt mindössze 62 jobbágy és 58 jövevény élt. Az új birtokos jól látta, hog}' ezen a helyzeten csak úgy lehet segíteni, ha szerényebb terheket rak jobbágyai vállára, így segítheti elő a vidék benépesedését. A Károlyi család a Kaplony nemzetségből származik. Ez a nemzetség Szatmár vármegyében telepedett le. Első okleveles említései a 13. századból valók. Csongrád és Bé-