Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Földművelés

Az adatok az agrárnépesség elszegényedését mutatják. A tízéves időperióduson belül is megfigyelhető, hogy jelentősen — majdnem felére — csökkent a középparasztok, a 10— 100 kat. hold közötti földterületen gazdálkodó kisbirtokosok száma. Ezzel szemben nagymértékben nőtt a 10 holdon aluli földdel rendelkező parasztok, napszámosok, vala­mint a mezőgazdasági munkások száma. A szegényparasztok néhány holdnyi földjük terméséből nem tudták eltartani családjukat, így napszámosként, részesaratóként, cséplőmunkásként keresték kenyerüket az egyéb időszakban végzett kubikosmunka mel­lett. Az 1930-as évekre emelkedett a törpebirtokosok száma. Az 1938-ban kiadott várme­gyei szociográfia adatai szerint 1906 az egy holdon aluli birtok, az 1—5 hold közötti pedig 1986. Ezek összesen 5186 kat. holdaí tesznek ki. Az 5—50 holdas birtokok száma 517, s 20638 holdat jelent. 50-100 holdas birtok 45 volt, területük 2902 hold. 100-500 holdas birtok csupán 19 darab volt, területük 3464 hold, 500 és 1000 hold között egy 791 holdas gazdaság található, 1000 holdon felül pedig 3 birtok van, összesen 5746 kat. hold terüle­ten. Ebből egy Csongrád városáé, a másik a Bokrosi Közbirtokosság legelője és rétje, a legnagyobb, 1443 holdas birtok pedig Lukácsovits Ernőné tulajdona volt. 12 A csongrádi közvélemény szerint kis- vagy szegényparasztnak számít az 1-3 holdon gazdálkodó, középparasztnak az 5-20 holdas gazda. Ez utóbbi volt a többség és ez gaz­dálkodott legjobban. Ahogy az eddigi adatokból is látszik, a nagybirtok nem volt jellem­ző, de nagybirtokosoknak nevezték a 30—100 holddal rendelkező gazdát. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 48. Köt. Bp. 1913. 371. 12 Glass Imre: A mai Csongrád. Csongrád vármegye. Szerk.: Csíkvári Antal. Vármegyei szociográfiák. I. 2. rész. Bp. 1938. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom