Múzeumi Füzetek Csongrád 2. (Csongrád, 1999.)
HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Csongrád város története (A kezdetektől a vaskor végéig)
CSONGRÁD VÁROS TÖRTÉNETE (A KEZDETEKTŐL A VASKOR VÉGÉIG)* HOR VÁTH László András - H. SIMON Katalin PALEOLITIKUM Különös ellentmondás, hogy éppen az emberiség történetének legősibb és egyben leghoszszabb időszakáról rendelkezünk a leghiányosabb képpel az Alföld területét tekintve. A kutatást nehezíti, hogy az őskőkor óta eltelt többszázezer év alatt helyenként 5-6 nies — sőt vastagabb — földtakaró került a leletekre. A szórványosan felbukkanó lelőhelyek azonban egyértelműen bizonyítják, hogy az Alföld területén is számolnunk kell ebben az időszakban emberi megtelepüléssel. Az alsó paleolitikum idejéből (i. e. 1 000 000 - 50 000) az egész ország területéről mindössze négy lelőhely ismert (T. DOBOSI 1975, 65). Ezek közül egy sem esik az Alföld területére. Ez a hiány nem lehet véletlen, hiszen az alsó paleolitikumban egész Európa ritkán lakott térségnek számított. Változás a jégkor utolsó interglaciálisának (Riss-Würm) idején következett be, amikor a kedvezőre fordult klíma jelentős fejlődésnek nyitott utat. Ekkor egy sor, tartalmában új kultúra jött létre, ami a lélekszám gyarapodásával is összefüggésben állt (GÁBORI 1977, 15). Jelentős problémát okoz az őskor dél-alföldi kutatóinak, hogy ott az alsó és középső paleolitikum közötti többtízezer éves időszakot mindeddig nem képviselik leletek. Ebből a tényből is következik az a feltételezés, hogy Közép- és Kelet-Európa területe a középső paleolitikum idején bevándorlások során népesült be. Ezeknek a kultúráknak a gyökere Észak-Afrikára és a Közel-Keletre lokalizálható (GÁBORI 1977, 27). A magyarországi középső paleolit lelőhelyek élete a szénizotópos ( l4 C) korhatározás szerint 46-36 000 évvel ezelőttre tehető, tehát igen rövid idő alatt zajlott le (GÁBORI I 977,28). A Közép-Alföld legrégibb leletének azt a Csongrád-Felgyőn előkerült kovaszilánkot tartjuk (1. kép 1), amelyet László Gyula erősen kérdőjelesen a középső paleolitikus moustieri kultúrába sorolt (RégFüz 20 (1967) 62; TROGMAYER 1983, 47). A lelet szórvány jellege és a kísérőjelenségek teljes hiánya azonban óvatosságra int bennünket. Egy középső őskökori település meglétét csak egy nagy felületen végzett ásatás során végzett kutatás bizonyíthatná (T. DOBOSI 1975,70). * A dolgozat a Csongrád város kiadásában tervezett várostörténeti monográfia számára készüli, a kéziratot 1989 március végén zártuk le.
