Múzeumi Füzetek Csongrád 2. (Csongrád, 1999.)

V. SZABÓ Gábor: A bronzkor Csongrád megyében (Történeti vázlat a készülő régészeti állandó kiállítás kapcsán)

(TROGMAYER 1963, 100-103, 108-109; KEMENCZEI 1975, 54-56; NEBELSICK 1994, 315-317), másik része viszont az egyértelműen a proto-Gáva fejlődés a fentiekben már körvonalazott sajátosságait hordozza, és ezzel a helyi — az alföldi halomsíros kultúra tradícióit tovább éltető — lakosság jelenlétére utal (V. SZABÓ 1996, 26-27, 38). A temetőn belül két időbeli csoport is elkülöníthető. A korábbi mellékletei között igen sok BC-BD vonás található, míg a fiatalabb temetkezések a HA1 periódus jellegzetes kerámia- és fémtárgyait tartalmazzák (NEBELSICK 1994, 315-316; V. SZABÓ 1996, 28). A BD időszakban kezdődő homogenizáció eredményeképpen a HA1 periódusra szinte az egész Alföldön egy új anyagi kultúra alakul ki, a Gáva, amely magába olvaszt minden addigi helyi jellegzetességet az Alföldön. Jelen ismereteink alapján a kultúra belső időrendje még megoldatlan, így legkorábbi leleteit jelenleg nem lehet biztonsággal leválasztani emléktömbjéből. Csak feltételezhetjük, hogy a hódmezővásárhelyi IV. sz. Téglagyár területén előkerült tárgyak az átmeneti korszak jellegzetességeit reprezentálhatják (V. SZABÓ 1996, 30-31,38). Hasonló — megoldatlan — problémával találkozunk ha a Gáva-kultúra területi csoportjait próbáljuk elkülöníteni. Az Alföldről és peremvidékeiről ezideáig megismert és közölt leletegyüttesekben egyelőre nem kerültek elő olyan karakterisztikus formák, illetve díszítések, amelyek alapján regionális változatokat lehetne leválasztani. A Gáva-technokomplexumhoz tartozó kultúrák fazekassága egész elterjedési területén rendkívül egységes formákat és díszítőmotívumokat használ. A Gáva-kultúra Csongrád megyében feltárt leletei

49 a kultúra magyarországi, kelet-szlovákiai és északnyugat-erdélyi területéről megismert, klasszikus fazekasságának a körébe tartozik (15-16. kép). Az alföldi vidéknek ez a homogén emlékanyaga rendkívül szoros kapcsolatban áll az Erdély belső vidékein elterjedt Reci-Medias-kultúra edénymüvességével, továbbá sok szál köti a Kárpátok északi külső oldalán ismert Lausitzi-kultúra környezetében meglévő gávai formákhoz és a Kárpátok keleti peremén kialakult Granicesti-Gáva-Holighrady-kultúrához is. A fent vázolt kultúrkör távoli térségei között fennálló rendkívül intenzív kapcsolatra szolgáltat látványos bizonyítékot egy Hódmezővásárhely-Kopáncsról (15. kép 1) (V. SZABÓ 1996, 31. kép l) és az erdélyi Rétyről/Reci előkerült urna feltűnő hasonlósága (SZÉKELY 1966, Pl. II. 4). Csongrád megye Marostól délre eső vidéke már a Gáva-kultúra perifériáihoz tartozott. A szomszéd területek hatása többek közt néhány olyan Szőregen feltárt edényformában (V. SZABÓ 1996, 51. kép l, 3; 54. kép 1) mutatkozik meg, melyeknek rokonsági köre a Gávakultúrkörtől délre eső másik nagy komplexum — a bánáti és vajdasági Bobda II-SusaniTicvaniul Mare-Karaburma III—Belegis II és a dél-olténiai Hinova-Mala Vrbica-kör

50 — 48 A Dunántúl késő bronzkori népességének a jelenlétéről vagy erőteljes hatásáról a Tisza jobb partján és a Duna-Tisza közén máshol is tudomásunk van (KEMENCZEI 1975, 46 65; KEMENCZEI 1989, 91-93). 49 A Gáva-kultúra Csongrád megye területén előkerült leleteinek felsorolását és részletes tipológiai elemzését Id. V. SZABÓ 1996. 31-36! 50 A Gáva kultúrkomplexumba tartozó kultúrákkal egykorú Corlaten-Chisinau Viriop a Vajuga Pesak-Mala Vrbica-Hinova-kör és a kicsit idősebb, de ezekkel egy ideig párhuzamosan létező Belegis II, Bobda II, Susani-Karaburma III, Ticvaniul Mare-kultúrák és csoportok kerámiaművessége már egy másik, a GávaReci Medias-Granicesti-Holihrady-körtől délre és keletre eső területeken kialakuló, technokomplexumot képvisel. Kerámiaművességükben tapasztalható, a Gáva-kultúrával rokon vonások mindössze részbeni egy-