Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Művészettörténet–Krónika - Gyarmati Gabriella: Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József
GYARMATI GABRIELLA Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József E helyzetből - felfedezve tehetségét - az Itáliából hazatérő vándorfestő, az akkor a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastélyban dolgozó Szamossy Elek segítette ki. 1863-ban Budapestre költözik, két évvel később a bécsi, 1866-ban a müncheni, 1868-ban azonban már a düsseldorfi Képzőművészeti Akadémián találjuk, ahol előző évi párizsi utazásának tanulságait, a Gustave Courbet műveivel való találkozás tapasztalatait - festészeti kísérletek útján - dolgozza fel. Pulitzer József / Joseph Pulitzer 1847. április 10-én született az akkor Csa- nád vármegye székhelyeként működő Makón Politzer / Pulitzer Fülöp izraelita val- lású, zsidó nemzetiségű terménykereskedő és Berger Elize Lujza gyermekeként. Édesapja egy sikeres üzlettel kapcsolódott az 1848-1949-es forradalom és szabadságharc kezdeti időszakának eseményeihez, amikor Török Gábor, Csanád, Csongrád és Arad megyék polgári biztosa szerződést kötött vele a Makóra és Zomborra érkező katonaság ellátására vonatkozóan.5 Sikeres vállalkozóként 1855-ben hagyta el a várost, és családjával Pestre költözött, három esztendővel később azonban tuberkulózisban életét vesztette. Pulitzer József három éven keresztül látogatta Pesten Hampel Antal kereskedelmi iskolája, figyermek-, tan- és nevelőintézetét.6 Pulitzer következő, életét meghatározó döntése egy külpolitikai válsághoz kapcsolódott. A konzervatív royalista és a liberális elveket valló köztársaságpárti csoportok között Mexikóban kialakult összeférhetetlenség polgárháborúhoz vezetett. Az országban kialakuló helyzet miatt Benito Pablo Juárez García elnök az államadósság törlesztését is felfüggesztette. A hitelezők közül Franciaország drasztikus válasszal reagált, 1863-ban elfoglalta a fővárost. Egy esztendővel később uralkodójuk, III. Napóleon a liberális reformokat érvényesítő Habsburg-Lotharingiai Miksának, Ferenc József osztrák császár öccsének ajánlotta fel a mexikói császári trónt. Pulizter József anyai nagybátyja, Berger József a mexikói hadsereg magyar huszártisztjeinek sorába tartozott7, akinek példáját a fiú is követni akarta.8 A Mexikóba verbuvált önkéntesek közé jelentkezett9, de - elégtelen egészségügyi okokra való hivatkozással - nem tartottak igényt szolgálatára. Ő mégis kijut Amerikába, és New Yorkban a polgárháború egyik lovasezredébe kerül. A nyelvismeret hiányán néhány magyar honfitárs jelenléte is segít.10 Pulitzer Józsefhez testvére, Albert is csatlakozott Amerikában. Csillag András ekképpen fogalmaz: „A felvilágosult gondolkodású Pulitzer fivérek nem vágytak visz- sza Magyarországra, ahol az önkényuralom légkörét és egy megvetett mostohaapát hagytak hátra, s hol feltehetőleg kisstílű kereskedői életforma várt volna reájuk."11 5 VARSÁNYI é. n. 6 SCHACK-VINCZE 1930 7 A mexikói hadsereg magyar tisztjeinek névsorát közli: Vasárnapi Újság 11/51.1864. december 18.556. p. 8 Nem találtam arra vonatkozóan elegendő adatot, hogy Pulitzer nagybátyjához kapcsolódott-e Berger Vilmos 1860-as, 1870-es években működő angol-amerikai gazdasági gőz-gép ügynöksége. 9 Koroknyai Kata ekképpen fogalmaz: „Pulitzert ugyanis vonzotta a katonaélet, annak idején a ’48-as szabadságharc is nagy hatással volt rá.” A szerző nyitva hagyja a kérdést, hogy az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc eseményei konkrétan hogyan hatottak Pulitzerre. KOROKNYAI é. n. 10 Az amerikai polgárháborúban köztudottan nagyszámú magyar katona vett részt. Csoportjukhoz sorolják a magyar szabadságért 1848-1849-ben hazánkban harcoló külföldi katonákat magyarországi kötődésük és nyelvismeretük okán. „Egészben véve mintegy 800-ra teszi a magyar harcosok számát, kik közül azonban 80-100 tiszti rangban állott. Szerénynek látszik a magyar harcosok száma, de ez az Egyesült Államok akkori magyar lakosságának mintegy húsz percentje, oly arány, melyre példát semmi más nemzet föl nem mutat.” - írja Halász Imre Magyarok az amerikai szabadságharcban című cikkében. HALÁSZ 1914 586
