Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Művészettörténet–Krónika - Gyarmati Gabriella: Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József
GYARMATI GABRIELLA Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József Pulitzer leszerelve a hadseregből St. Louisba utazott. Számára ekkor kezdődtek azok a megpróbáltatások, a szegénység, az éhezés, környezetének hozzá való durva viszonyulása, amelyet Munkácsy Mihály Lang György asztalosmester házában élve és dolgozva szenvedett el tizenegy esztendős korától kezdve. Mindketten jómódú, szerető, harmonikus családból indultak, és a szülő(k) elvesztése révén kerültek szegény sorba, Munkácsy árván, Pulitzer félárván. A tragédiák azonban mindkettőjüket kiemelkedően küzdésképessé tették, aminek részben sikereiket köszönhették. Életük ebben a vonatkozásban hasonló Charles Dickens élettörténetéhez, aki ünnepelt íróként is rettegett a gyermekkorát jellemző jómódot felváltó szegénység újbóli visszaköszöntének lehetőségétől. 1868-ban Munkácsy Mihály - beiratkozva a düsseldorfi akadémiára - párizsi utazásának tapasztalatait szintetizálja, míg Pulitzer József jogászi képesítéssel a tarsolyában megkapja első újságírói állását. Ezután mindkettőjük pályája leginkább egy-egy kilőtt nyílvesszőhöz tűnik hasonlatosnak. A festő névváltoztatásra gondolva 1868. szeptember 30-án egy kérelmet fogalmazott meg, melynek címzettje a magyar királyi belügyminiszter volt.12 „Én magyarországi Munkácsy születésű lévén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet mint festő - Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtathattam volna nevem attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítésért." Az október 3-án született döntés értelmében a család a Lieb nevet Munkácsyra módosíthatta. A festő két héttel később már mint Munkácsy Mihály érkezett a Düsseldorfi Képzőművészeti Akadémiára. Ajánlólevelet Ligeti Antaltól kapott, amelyet - munkáival együtt - Ludwig Knausnak mutatott be. Művészetét mellette Wilhelm Maria Hubertus Leibl befolyásolta jelentékenyen. Düsseldorfi tartózkodása idején Munkácsy festészete teljességgel átalakult, bár a korszak első jelentős művének ötlete, az Ásító inas - akkor még Hajnal címen - még a müncheni akadémiáról hazatérve merült fel benne. Az ebben az időszakban őt ért termékenyítő hatások sokaságának köszönhetően képi látásmódja teljességgel átalakult. Ahogyan tehát Dickens műveiben visszatérő momentumként jelennek meg a megpróbáltatások emlékképei, úgy Munkácsy az inasévek felidézése végett festi meg az Ásító inast előkészítő fejtanulmányt, majd a figurát egész alakban ábrázoló kompozíciót. A nélkülözők iránti érzékenységét és pszichologizáló hajlamát pályája lezárultáig megőrizte, de a szegénység mint téma 1876-ban lekerült vásznairól. Munkácsy 1869-1870-ben váltotta meg belépőjét az európai hírű festők világába. Két évvel a Gustave Courbet műveivel való párizsi találkozás után megfestette első nagyméretű, sokszereplős, új felfogásban készült életképét, a Siralomházat, amelyen az anekdotázó hangvétel helyett a szókimondó jelleg került előtérbe. A képpel a párizsi Salon 1870-es kiállításán elnyeri az aranyérmek egyikét. A nevét megismerik és megtanulják. 587
