Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Glasser Norbert: I. Ferenc király és a magyar zsinagógai szónoklat. Egy toposz makói vonatkozásai és felekezeti keretei
GLÄSSER NORBERT I. Ferenc király és a magyar zsinagógái szónoklat A keresztény hatalom rendi államiságjelképei többször jelentek meg a kinyilatkoztatott Tant tárgyiasító Tórához társítva. A magyarországi mérsékelt vallásreform törekvéseinek beszédes szimbolikus példája nyilvánult meg a szegedi régi zsinagóga frigyszekrénye felett álló Júda oroszlánjaiban is, amelyek a koronás magyar címert fogták közre, fává stilizált kettős kereszttel a hármashalmon.15 A nemzeti szimbolika liturgikus - szövegi és tárgyi megjelenését - a judaizmus szétszóratásbeli uralkodói hatalomról szóló értelmezésének és gyakorlatainak tükrében tudjuk megérteni. A modernizálódó társadalom új nemzeti hagyományai a rendi hagyományokra épültek rá. A király, a miniszter, a tiszt és a polgármester a zsinagógában? 1802-ben I. Ferenc pozsonyi látogatása alkalmával feleségével és udvartartásával együtt felkereste a zsinagógát. A királyt, a feleségét és Ferdinánd trónörököst diadalívvel és baldachin alatt eléjük hozott Tóra-tekercsekkel fogadták. A közösség a királyi család számára kipárnázott székeket készített elő, Ferdinánd trónörököst pedig a Tóra-szekrényhez vitték, kinyitották azt előtte, és vallási szokásokról meséltek neki. A király a közösség elöljáróival beszélgetett, háromnegyed órás tartózkodása után tetszését kifejezve távozott.16 A Magyar Királyságban a király megajándékozása és Tóra-tekerccsel való köszöntése itáliai reneszánsz hatásra jelenhetett meg. Komoróczy szerint a szent tárgy érintése által egyfelől a király nem-zsidóként a közösség megtiszteltetésében részesült, másfelől fogadása a zsidó vallás egyik jelképe iránti megbecsülés kifejezése is volt.17 Zsidók Tóra-tekerccsel a királyt Mohács után először 1790-ben, I. Lipót pozsonyi koronázásán köszöntötték.18 Komoróczy szerint II. József trónörökösként, II. Lipót, I. Ferenc, Ferdinánd és a Habsburg- dinasztia más tagjai, Sándor, Lipót, József és István nádor egyaránt jelezték formális gesztusok által, hogy a zsidók számíthatnak rájuk. Országjáró útjaik alkalmával fogadták a zsidó küldöttségeket, vagy hozzájárultak, hogy köszöntésükre a zsidók képviselői is megjelenjenek.19 Ferenc József 1857. évi magyarországi császári protokolláris utazásának hivatalos újságírója Fáik Miksa (Maximilian Falk, 1828-1908] kikeresztelkedett pesti zsidó lett, aki ekkor Bécsben élt. Az 1857. május 4. - szeptember 7. közötti utazáson, amelyen Erzsébet is részt vett, az uralkodópár a zsidó alattvalókat is felkereste.20 Az uralkodó vagy az uralkodócsalád tagjai elé vitt Tóra-tekercsek ezüstdíszei tartalmazhattak hatalmi jelképeket. Ebben a kontextusban nyer értelmet 1927-ben az orthodox Szombattartók Szövetsége által Almanachjukban közzétett galíciai chászid tóradísz is, amely Dávid pajzsán a kétfejű sast ábrázolja.21 1519. század végi fotón MILEV leltári szám: 00.166, és Birnfeld Sámuel rabbi rajzáról egyaránt ismer (Birnfeld Sámuel rabbi, "A szegedi régi zsinagóga frigyládája a stilizált magyar címerrel.”, 1940), MILEV leltári szám: 65.1654. 16 KOMORÓCZY 2012a. 885., 888. 17 KOMORÓCZY 2012a. 307-310. 18 KOMORÓCZY 2012a. 827. A leírást IV. Károly koronázása okán történelmi előzményként Büchler Sándor is közli a neológ hetilapban. Egyenlőség 1916. dec. 9./ 5. A magyar zsidók az 1790-i koronázáson. - írta: Büchler Sándor. 19 KOMORÓCZY 2012a. 883. 20 KOMORÓCZY 2012b. 41-42. 21 Megjelent: Sábosz Szombat-almanach az 5688. évre (1927/28). Somré Sábosz Bizottság kiadása, Budapest, 1927. p. 105 328
