Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Blazovich László: Raymundus Parthenopeis. A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata
BLAZOVICH LÁSZLÓ Raymundus Parthenopeis* A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata XXXVIII. Fejezet Jósok és jövendőmondók Fentebb szó esett a csalás bűnéről, és mivel a jövendőmondók és jósok ál- nok módon felvállalják, hogy az eseményekből a jövőt előre megmondják, amely egyedül Istenre tartozik, és azt hirdetik, hogy ők próféták, jóllehet nem azok, ezért szenteljük ezt a fejezetet a jósoknak és jövendőmondóknak. Lássuk tehát, mi a jóslat, mi a jóslás, hány fajtája van, mely jóslás tiltott, mely engedélyezett, milyen büntetésekkel sújtják a jövendőmondókat és jósokat. Először, a jóslás, amilyen értelemben itt használjuk, az isteni jövendőmondás művészete, azaz a jövőbeli dolgok előre megmondása. Jövendőmondóknak nevezik azokat, akik hazugul az egyház nevében látnoki tudást nyilvánítanak ki, amelyeket szentek vagy apostolok jóslásainak hívnak, vagy jövendőmondóknak nevezik azokat, akik a Biblia és a benne lévő jövendölések vizsgálata nyomán szólnak az elkövetkező dolgokról. Itt jegyezd meg, hogy bár sok jóslás fordul elő, mégis csak kettővel szabad élni, tudniillik az időbeli dolgokra vonatkozó jóslással és a lelki dolgokra vonatkozó isteni kinyilatkoztatásból származó jóslással, amint Szent Máté apostol kiválasztásakor történt, és sok más hasonló esetben. A jövendölés a jövő dolgainak előre megismertetése, amely jóslás jellemzően mindig rossz hatást kelt, a prófécia pedig jót. A jóslásnak sok fajtája van, amelyet huszonhatnak és háromnak számolnak, ezt ne is vegyétek figyelembe, ezekről itt keveset szólok. 73
