Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Blazovich László: Raymundus Parthenopeis. A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata
Minden jóslás, bármilyen módon keletkezik, vagy bármilyen módon nevezik, tiltott és kárhozatos azért, amiért az emberi jellem magának tulajdonítja azt, amely az isteni természet sajátja. A jóslás önmagában nem elvetemült dolog, hanem az, ami követi, azt rossznak ítélik meg. Lényegében tudni kell, hogy az összes jóslás, amely a démonok által születik belső vagy külső fórumokon, vagy a jövőről szóló csillagjóslással, azok Szent Ágoston szerint tilalmasak. Ha pedig a jövő tekintetében vannak olyanok, amelyek természeti eseményektől függenek, tudniillik a nap és a hold, a bolygók és a csillagok mozgásától, vagy a levegő hatásától, az megengedett, hogy abból jósoljanak akár szárazságot, akár esőt, akár terméketlenséget vagy termékenységet. Sőt az orvosok meg tudják mondani a jövőt, például a halált, az egészséget vagy a betegséget. És jegyezd meg, hogy akár tüzesvas-próba, akár forróvíz-próba, akár párbaj alapján hozott ítélet az egyházi törvények szerint tilos két ok miatt. Először, mert ott az Istent kísértik meg. Másodszor, mert ott titkokról ítélkeznek, amely egyedül csak Isten sajátja. Ám a törvényt megelőzően ezeket engedélyezték, és sok mást is, hogy a vitákat meghiúsítsák, hogy a békét és az egyetértést helyreállítsák. A démonok sugallatát közvetítő jósok és jövendőmondók büntetése a megé- getés és tűzzel elemésztés könyveikkel együtt. BLAZOVICH LÁSZLÓ Raymundus Parthenopeis* A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata 74
