Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Régészet–Archeológia - Csengeriné Szabó Éva: V–VI. századi pásztorkészségek
CSENGERINÉ SZABÓ ÉVA V-VI. századi pásztorkészségek Olló A táskák tartalmához egyéb munkaeszközök is tartoztak, így a valószínűleg juhnyíráshoz használt, eredetileg kb. 14 - 24 cm hosszú vasollók, melyek általában törötten, hiányosan, vagy más tárgyakkal összerozsdásodva78 kerültek elő a sírokból. A 7 temetőből79 előkerülő 21 példányból 10 biztosan férfisírban kapott helyet80, míg a többi ollót tartalmazó sír nemét nem lehetett pontosan meghatározni, bár véleményem szerint a mellékletek alapján még legalább 9 darab a fent említett nemhez köthető. Általában egyesével fordultak elő, kivételt képez ez alól a szőregi 44. sír, melyben 2 darabról81 számolt be az ásató. Legtöbbször lekerekített hegyű- ek, nyélrugózásúak, U-formájúra visszahajlított szárakkal. Az ilyen őskori eredetű, csukló nélküli, a csipesz elvéhez hasonlóan működő, egy vaslemezből hajlított ollóformák82 megjelenése nem ritka a VI-VIII. századi germán férfi sírokban.83 10 alkalommal táskában voltak, de a többi esetben is feltételezhető, hogy a pásztorkészség elemeihez szorosan kapcsolódtak84, hiszen szinte minden sírban kovakövek, csiholok, árak és vaskések közvetlen közelében fordulnak elő. A Szentes - berekháti 3. sír ívesen visszahajló végű ollóján megmaradt a lenszövet lenyomata is, melyből arra következtethetünk, hogy egy textiltáska, vagy erszény tartalmát képezte (a hozzározsdásodott kovakövekkel és csiholóval együtt). A kiszombori 133. sír 16 cm-es ollójánál azt is sikerült az feltáróknak megfigyelniük, hogy az U alakú nyelek közé 5,5 cm hosszú és 1,2-1,3 cm széles fadarab volt beillesztve, amely valószínűleg a nyél rugózását védte a megerőltetéstől.85 Előfordulási helyük igen változatos: 7 esetben a medencén, 3 esetben a bal kézfejnél és egy-egy esetben a bal-, ill. jobb karnál jelentek meg, míg 8-nál sajnos előkerülési helyük ismeretlen volt. Kovakővel 15, csiholóval 12, árral 7, késsel 16, fenőkővel 2, csipesszel együtt 7 esetben fordultak elő. Fenőkő A valószínűleg kések, ollók élesítésére használt fenőkövet 7 temető8610 sírja tartalmazott87, összesen 12 darab került elő. Általában minden sírba csak egyet-egyet helyeztek, kivételt képeznek ez alól a kishomoki 73., a Szentes - berekháti 222. és 237. sírok, ahol két-két darab fenőkő fordult elő. 7 esetben biztosan férfiak mellékletei, míg 3 esetben nem lehetett egyértelműen meghatározni a nemet. Legtöbbjük hasáb alakú, színük vörösesbarna, valamint sárga, átlagos hosszuk: 5-6 cm.86 78 Pl.: Szentes-Berekhát 97. és Szolnok-Szanda 3. sírjában kovakövekhez, a Szolnok-Szanda 109-es és a szőregi 38-as sírban pedig árhoz volt tapadva. 79 Hódmezővásárhely-Kishomok, KiszomborB, Malomfalva (Moregti), Szentes-Berekhát, Szentes-Kökényzug, Szolnok-Szanda, Szőreg-Téglagyár. 80 Ebből 2 sír bolygatott volt: Hódmezővásárhely-Kishomok 1. és Szolnok-Szanda 34. sir 81 Az egyik egy nagyobb, lekerekített végű vasolló, míg a másik egy kisebb olló, melynek csak a fogórésze és a szárának egy kis darabja őrződött meg. 82 RÁCZ 2009, 80. 83 A forgócsapon működő lemezvágó olló viszont római eredetű szerszám volt, miniatűr formában a szilágysomlyói aranylánc egyik kis csüngődíszén Is megjelent (KISS - BERNARD - WALCHER 1999,47). A mai, egyenes lemezollóhoz hasonló forma csak a 10. századtól került elő a sírokból (RÁCZ 2009, 80). 84 Előfordulhat az is, hogy nem a táskában hordták őket (már csak a méretük miatt is), hanem az övre lehettek kis kampók, vagy akasztók segítségével felapplikálva. 85 TÖRÖK 1936,110. 86 Békésszentandrás-Sirató, Hódmezővásárhely-Kishomok, Kiszombor B, Mezőbánd (Band), Szentes-Berekhát, Szolnok-Szanda, Szőreg-Téglagyár. 653
