Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Régészet–Archeológia - Csengeriné Szabó Éva: V–VI. századi pásztorkészségek
CSENGERINÉ SZABÓ ÉVA V-VI. századi pásztorkészségek Előkerülési helyük igen változatos, a medence területéről 4 esetben jelentkeztek, a többi testrésznél (bal kézfej, bal kar, lábfejek) egyszer fordultak elő. Táskában viselésük csak 3 sírnál mutatható ki egyértelműen89, de a velük együtt előforduló mellékletek (kovakő, csiholó, vaskés, csipesz) révén számuk véleményem szerint jóval több lehet.90 A pásztorkészség többi elemével történő vizsgálat során megállapítható, hogy kovakővel együtt 4-szer, csiholóval 5-szőr, árral 2-szer, vaskéssel 7-szer, csipesszel 3-szor, ollóval 2-szer fordultak elő. Ár Gyakran társultak a pásztorkészségek mellé a csontból vagy vasból készült árak és a lyukasztók vagy poncoló szerszámok, melyeket az elemzés során az egyszerűsítés kedvéért együtt kezeltem. Funkciójukat tekintve lyukasztóeszközök lehettek, a bőrök megmunkálására szolgáltak. Munkámban 15 temető91 73 sírjából 80 darab árat, ill. lyukasztóeszközt vizsgáltam meg92, természetesen csak azokat, amelyek a velük együtt előforduló egyéb tárgyak (csiholó, kovakő, vaskés) révén a pásztorkészséghez köthetők. Főként férfitemetkezésekből láttak napvilágot (44 eset), de két esetben női, egy esetben pedig gyereksírban is előfordultak, 26 esetben viszont nem lehetett egyértelműen meghatározni a nemet. A legtöbb darab törötten, vagy más tárgyhoz (legtöbbször csiholóhoz, csipeszhez vagy vaskéshez) rozsdásodva került elő, mely nagyban megnehezítette vizsgálatukat. Általában egyesével jelentek meg, de néhány esetben kettőt, sőt három darabot is találtak egy sírban. Az ép példányok hossza kb. 6 - 10, átmérőjük 0,3 - 1,3 cm között mozgott. Párszor megőrződött a fanyelük is, ahol maga a nyélrész ellaposodó volt, hasonlóan a késekhez.93 A hegy nyílhegyszerű; kerek (ritkán négyzetes) keresztmetszettel és egyenes lefutással jellemezhető. A medence területéről 35 esetben azonosították őket94, de jellemző a karoknál (jobbnál 4, balnál 3 esetben), a mellkason (3 esetben) és a koponyánál (3 esetben) történő előfordulásuk95 is. 36 alkalommal biztosan a táskák tartalmát képezték, a szőregi 1. sírnál még az ár felszínére tapadt durvára szőtt lendarabot is sikerült az ásatóknak megfigyelni. A többi készséggel történő kapcsolatát vizsgálva megállapítható, hogy az ár-kovakő-csiholó-vaskés (16 eset), valamint az ár-kovakő-vaskés (6 eset) kombinációja a legnépszerűbb a sírokban. 87 Ebből kettő bolygatott volt. 88 Méretében kiemelkedő példány a Szolnok-szandai temető 30. sírjából előkerülő darab, mely a többinél jóval nagyobb méretű (19,5 cm!), felülete kopott, jól látszódnak rajta az intenzív használat nyomai (BÓNA 2002). 89 Hódmezővásárhely-Kishomok 7., Szolnok-Szanda 199. és Szőreg-Téglagyár 44. sírjánál. 90 Fontos megjegyezni, hogy majdnem minden esetben egy csomóban, a fentebb leírt testrészek mellett találjuk ezen tárgyakat, kivételt, csak a Szolnok-szandai 30. sír képez, ahol a fenőkövet a lábfejekhez tették, míg a többi eszközt (vaskés, érem, táska) a bal combcsont mellé. Az eltérő helyre történő deponálás oka minden bizonnyal a fenőkő igen nagy mérete volt, ami miatt nem lehetett a táskában, a többi tárgyal együtt elhelyezni. 91 Endrőd-Szujókereszt, Gyula-Fövenyes, Flódmezővásárhely-Gorzsa, Flódmezővásárhely-Kishomok, Kétegyháza-Község-homokbánya, Kiszombor B, Magyarcsanád-Bökény, Rákóczifalva-Kastélydomb, Szentes-Berekhát, Szentes-Kökényzug, Szentes-Nagyhegy, Szolnok-Szanda, Szolnok-Zagyva-part-Alcsi, Szőreg-Téglagyár, Törökszentmiklós-Batthyány u. 92 3 sír bolygatott volt: Hódmezővásárhely-Kishomok 1 ..Szolnok-Szanda 185. és 209. sír 93 Igen jellemzőek voltak az egyik végén megvastagodó, csomóban vagy karikában végződő vasárak is (pl.: Kiszombor B177. és 278. sir) (TŐRÖK 1936,128). 654
