Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Művészettörténet–Krónika - Gyarmati Gabriella: Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József
GYARMATI GABRIELLA Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József Munkácsyt megelőzte a híre. Napokkal korábban lendületes sajtókampány indult, és őszinte lelkesedést tükröző cikkek sorának megjelentetésével készítette fel az olvasókat, a jövendő kiállítás remélt közönségét: „A modern mesterek között talán a legnagyobb, de feltétlenül a legeredetibb és legerőteljesebb.”21 Az első programok között volt november 17-én a Krisztus Pilátus előtt című kép Old Tabernacle galériában rendezett bemutatója, amelyről a másnapi lapban maga Pulitzer, a New York-i magyarok által szervezett Munkácsy fogadóbizottság elnöke írt. Pulitzer láthatóan felismerte és lelkesen méltatta az új műfajt, a realista szentképet, amely Munkácsy nagyméretű Krisztusának egyik legeredetibb vonása. A képen nem látunk egyetlen glóriát vagy látványosan irányított fénysugarat sem, de ahogyan egykor Amerikában, úgy ma Debrecenben is sokan imádkoznak előtte. Pulitzer ekképpen fogalmaz: „Az alkotás nagyszerű képzelőerőt sugall; a maga egyszerűségében pompás; drámai mondanivalója nem festészeti fortélyok alkalmazása révén, hanem egyszerűen a géniusz vezette alkotói kéz nyomán jut kifejezésre. Nézőjét a teljesség érzése tölti el, lenyűgözi... A képet mindenkinek látnia kell! Széles körű, megérdemelt elismerést fog kiváltani, s ily módon Amerika is főt hajt e nagy művész előtt, kinek zsenije alkotta azt. Munkácsy, te salutamus!”22 És Pulitzernek igaza volt. A Krisztus Pilátus előtt című kép párizsi bemutatóján, az azt követő európai kőrútjának valamennyi helyszínén, majd az Egyesült Államokban is olyan élénk érdeklődést váltott ki, amelyre napjainkban - kevés kivétellel - csak a tömegkultúra képes. 1886. november 19-én Munkácsy ekképpen fogalmazott a feleségének szóló levélben: „írás közben az ablakon át szemlélem a mozgalmat, mely szemem előtt gördül le, mert a meghívottaknak szóló kiállítás két órája nyílt meg és a Rochefou- cauld-utcai jelenetek nagy megelégedésemre megismétlődtek, de természetesen nem vagyok jelen.”23 A festő a párizsi Rochefoucauld utcára utal, ahol Sedelmeyer elsőször a Krisztus Pilátus előtt című képet mutatta be, majd a Golgota elkészülte után a két óriásvásznat együttesen szerepeltette. A siker leírhatatlan volt, amely 1886-ban megismétlődött, immár az Egyesült Államokban. November 23-án New York egyik legelőkelőbb éttermében, a South William Streeten lévő Delmonicoban24 az ott élő magyarok adtak bankettet. A Munkácsy amerikai utazását ösztönző és a tiszteletére szervezett estet is irányító Pulitzer, bár angol nyelven, ekképpen köszöntötte a festőt: „Szívesen látjuk Önt Uram, mivel, mint igaz amerikaiak, akiknél az arisztokrácia nem létezik, készek vagyunk Önben az erény arisztokráciáját és a szellem méltóságát tisztelni.”25 21 Idézi: SZ. KÜRT11989. 73. 22 CSILLAG 2015 20. 23 FARKAS 1952148, 24 Csupán érdekességként jegyzem meg, hogy az éttermet 1837-ben alapító Delmonico testvérek, John és Peter, Williamsburgban birtokot vásároltak, hogy saját zöldségeskertjük terményeivel lássák el éttermüket, ők a „Farm to table”, azaz „a farmtól az asztalig” elnevezésű mozgalom korai képviselői. (NELL é. n.) 25 Idézi: BAKÓ 2009 10. 595
