Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Művészettörténet–Krónika - Gyarmati Gabriella: Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József

GYARMATI GABRIELLA Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József 1879-ben megszületett Pulitzer József hat gyermeke közül az első. Munká- csynak e téren azonban nem kedvezett a sors. Pulitzer a harmadik gyermekét elve­szítette kétéves korában, Munkácsynak meg sem adatott az apaság öröme. Olyan momentuma ez a festő élettörténetének, amelyről nagyon keveset tudunk. Bár Cé- cile egy alkalommal gyermeket várt, ám a kislány élettelenül jött a világra. Az egy­másnak ellentmondó adatok alapján nehéz biztosan állást foglalni azzal kapcsolat­ban, mikor érhette ez a tragédia a házaspárt. Azt azonban tudjuk, hogy Munkácsyné ekkor már nem volt fiatal, majd' negyven éves lehetett. Az 1880-as évek időszaka a tökéletes szakmai kiteljesedést jelenti Munká­csy és Pulitzer számára egyaránt. Munkácsy már a nemesi cím birtokosaként mu­tatja be első bibliai tárgyú festményét, a Krisztus Pilátus előtt című alkotást, ame­lyet néhány évvel később a Krisztus kereszthalálát ábrázoló Golgota követ. Ebben az évtizedben reprezentatív arcképek, szalonképek, csendéletek, tájképek és a sza­lonképek nőalakjait tájképi környezetbe helyező ábrázolások születnek. Ebben az évtizedben Pulitzer sikerrel fáradozik sajtóbirodalmának kiépítésén, megvásárolja a The New York World című lapot is. Számtalan újítást vezet be, új dimenzióba he­lyezve az újságírást és a lapkiadást egyaránt. Pulitzer József segített felkelteni az információ iránti éhséget, s az igényre társadalmi jelentőségű események, ügyek, konfliktusok és krízisek feldolgozásával válaszolt. Népszerűségre, olvasottságra és keresettségre törekedett, de meg tudta őrizni érzékenységét nemes kezdeménye­zések és méltatlanul elveszettnek tűnő ügyek iránt is. Sokszor nem a közmegegye­zés szerinti járt utat választotta... Munkácsy Mihály és Pulitzer József számára egyaránt fontosnak tűnt, hogy a szakmabeliek számára támogatást nyújtson. Itthon is köztudott volt, hogy Mun­kácsy szívesen fogadja reprezentatív párizsi műtermében a fiatal magyar festő­ket. Egy idő után azonban ez már nem bizonyult elegendőnek. A festő 1882-ben, a Krisztus Pilátus előtt című kép budapesti bemutatása után, fiatal magyar festők számára megalapította a Munkácsy-díjat, amelynek odaítélése az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a festő nagyvonalú mecénás barátainak részvételével18 történt. Pulitzer József hasonló szándékkal kereste meg 1903-ban a New York-i Columbia Egyetemet. Amellett, hogy eredményesen tárgyalt egy újságíró kar el­indításáról (Graduate School of Journalism], szerződésben fektették le az azóta is létező, az Amerikai Egyesült Államok legelőkelőbb újságírói kitüntetésének számí­tó Pulitzer-díj megalapítását. A Vasárnapi Újság ekképpen tudósította olvasóit az eseményről: „Pulitzer József, ki nem régen egy amerikai újságíró iskola alapítására mintegy 10 millió koronát ajándékozott, Magyarországból vándorolt ki s tizennégy éves korában teljesen pénz nélkül került New-Yorkba. 18 Charles Joshua Chaplin (Les Andelys, Eure, Franciaország, 1825. június 8 - Párizs, Franciaország, 1891. január 30.) és Léon Bonnat (Bayonne, Franciaország, 1833, június 20. - Monchy-Saint-ÉIoi, Franciaország, 1922. szeptember 8.) festők 592

Next

/
Oldalképek
Tartalom