Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Művészettörténet–Krónika - Gyarmati Gabriella: Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József
GYARMATI GABRIELLA Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József Eleinte az amerikai hadseregben szolgált, utóbb egy new-yorki német lap szerkesztőségében dolgozott, aztán St. Louis-ban lapot adott ki, végre a new-yorki »World« czímű nagy lap szerkesztője lett. Van New-Yorkban egy szálloda, melyben Pu- litzer-nek, midőn Amerikába jött, nem akartak szállást adni. Mikor aztán Pulitzer pénzhez jutott, a szállodát megvette s ennek a helyére építtette a szerkesztőségnek huszonkét emeletes palotáját."19 A csupán az alapító halála után, első ízben 1917- ben kiosztott díjat, amely a legkülönfélébb tárgykörök széles spektrumán mozog, napjainkban huszonegy kategóriában ítélik oda. És elérkeztünk az 1886-os esztendőhöz. Míg az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának képviselőjeként is működő Pulitzert ebben az időben már nagyhatalmú sajtómogulnak tekintették, Munkácsyt festőfejedelemként tisztelték. Amikor találkoztak, mindketten sikereik csúcsán jártak. Ebben az évben Munkácsy műkereskedője, Charles Sedelmeyer újabb üzleti sikerek reményében az amerikai műtárgypiacot célozta meg, s rendezett a festő műveiből reprezentatív vándorkiállítást. Már az előkészítésben és a szervezésben is nagy segítségére volt a New York-i magyarok által szervezett bizottság elnöki tisztét magára vállaló Pulitzer József. Követve műkereskedőjét, maga Munkácsy is odautazott. 1886. november 6-án indult el a Compagnie Générale Transatlantique hajózási társaság abban az esztendőben üzembe állított La champagne nevű, utas- és postaküldemény- szállító óceánjáró gőzhajóján. November 15-én lépett Amerika földjére. A hat hétig tartó körúton New York, Washington és Philadelphia is várta a festőt, „...kötelező hála illeti azt az Amerikát, amelynek műpártolói elsőként ismerték fel a nagy művész zsenialitását... Ha Magyarország a szülőföldje, Franciaország a művészhazája, egyre inkább Amerika lesz művei végső, maradandó otthona." - írja Charles Sedelmeyer.20 ▼ Jankó János: Munkácsy Amerikában (1886; Munkácsy Mihály Múzeum Fotótára; fotótári szám: 24220.) 19 NÉV NÉLKÜL 1903 623. 20 SEDELMEYER 1886 2. 593
