Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Nagy Gábor: Napsugaras házak Makón a 21. század elején
NAGY GÁBOR Napsugaras házak Makón a 21. század elején A makói napsugárdíszes házvégekkel kapcsolatos kutatások A témával Tóth Ferenc múzeumigazgató önálló műveiben és Juhász Antallal közösen,5 Vass Erika Valkony Károllyal, és az Ozsváthné Csegezi Mónika és Ozsváth Gábor szerzőpáros foglalkozott. Tóth Ferenc több általa szerkesztett és írt kiadványban szól a makói napsugaras házvégekről. A makói ház című művében a következőket írja: „Igen elterjedt volt Makón a napsugaras házvég /48., 60, számú kép/. Ez ugyan nem olyan reprezentatív, mint a szegedi, de a közönséges deszkavégeknél lényegesen költségesebb, ugyanis egy külön deszkaalapra kellett a napsugarasan kivágott deszkákat szegel- ni.6 A sugarakat háromszögű deszkával zárták le, melyen sok esetben rajta volt az istenszem, egy Iskola utcai házon pedig szálló fehér galamb, erről a tulajdonos azt mondta, ez a szentlélek galambja. [...] Napsugaras házvégek nemcsak a katolikus városrészben fordulnak elő, hanem szórványosan az egész törzsökös városban."7 Vass Erika Valkony Károllyal közösen írt tanulmányában több helyen említ makói napsugaras oromzatokra vonatkozó adatokat, eszerint az 1950-es években még 5-6 istenszemes ház volt a településen.8 Az adatot Tóth Ferenctől idézik.9 Ozsváthné Csegezi Mónika és Ozsváth Gábor Dániel teljes áttekintését adják tanulmányukban a 2004-ben megtalálható szegedi (Alsóváros, Felsőváros, Móravá- ros, Kiskundorozsma, Szentmihály, Szőreg, Tápé), kisteleki napsugaras házaknak, kitérnek a hódmezővásárhelyi és a makói napsugaras házakra is. Értekezésükben megemlítik, hogy „Makó a napsugárdíszes házoromzatok elterjedése szempontjából a Dél-Alföld mintegy másodlagos központjának tekinthető”.10 A kutatás forrásai és módszerei Kutatásomban a fellelhető szakirodalom mellett a József Attila Múzeum Adattárának, Néprajzi Adattárának, Történeti Dokumentációjának és Fényképtárának adatait használom. A felmérés előkészületeként fényképfelvételeket készítettem a ma megtalálható makói napsugaras házakról. Kunkovács László egy tanulmányában felhívja a figyelmet a néprajzkutatók terepmunkáján, a kutatók által készített felvételek jelentőségére: „Jó lenne, ha az etnográfusok nem hárítanák másra az igényes terepi fényképezés feladatát. Hosszú távon ugyanis mindenki csuda jól jár, aki a saját fotóarchívumából gazdálkodhat."11 A fényképezést késő ősztől kora tavaszig volt alkalmas és lehetséges végezni, mivel a házak elé ültetett növényzet és fák lombja legtöbbször takarja az épületek oromfalát. A fénykép-dokumentációt 2016 márciusától 2017 novemberéig készítettem. 5 JUHÁSZ-TÓTH 1990, 74. 6 Korábbi tanulmányában így fogalmaz Tóth Ferenc: „A napsugaras házvég előbb egy alap vagy blind-deszkázást kapott erre jött a napsugaras deszkaboritás.” TÓTH 1979,191. 7 TÓTH 1982, 64-65. 8 VASS-VALK0NY 2005, 55.; VASS-VALK0NY 2017, 62. 9 TÓTH 2000b, 203. 10 0ZSVÁTHNÉ-0ZSVÁTH 2005, 98. 11 KUNKOVÁCS 2017,155. 555
