Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Nagy Gábor: Napsugaras házak Makón a 21. század elején

NAGY GABOR Napsugaras házak Makón a 21. század elején Az új és felújított házak napsugaras oromzatainak vizsgálatához interjúkat készítettem a háztulajdonosokkal és az egyik ház oromzatának tervezőjével. Tóth Ferenc, Ozsváthné Csegezi Mónika és Ozsváth Gábor Dániel is felhasználta for­rásként azt az 1977-es fotóalbumot, amit a makói Kun Béla Általános Iskola Honismereti Szakkörének diákjai készítettek a helyi napsugaras házakról.12 Az albummal kapcsolatban Tóth Ferenc 48 makói napsugaras oromzatot említ13, Ozsváth Gábor Dániel 47-et14. Az al­bum 48 napsugaras házról készült, címmel adatolt fényképfelvételt és rajzokat tartalmaz. Az első három felvétel Szeged-Alsóvároson készült, a gyerekek a Röszkei utca 32., a Nyúl (helyesen Nyíl) utca 45. és a Dobó utca 29. szám alatti házakat fotózták. A makóiak közül kettő duplán szerepel az albumban, tehát összesen 43 makói napsugaras házról készítet­tek felvételeket. A kutatás elindulását segítette az albumban fellelhető házak címlistája, ami később bővült a Márton Gábor által készített listával,15 továbbá a makói kollégáimmal közös, célzott megfigyelés eredményeként a dokumentálható házak száma egyre növeke­dett. Az 1977-es listához képest 17 házat lebontottak, 10 ház áll még, csak az oromzatot tűnt el, mivel téglával felfalazták és vakolták a tűzfalat és 16 ma is fellelhető. Jelenleg 43 napsugárdíszes házvég látható Makón, melyek három csoportra oszt­hatók: az első csoportba tartoznak a 19. században létrejöttek, a második csoportba azok a 19. században épített napsugaras házak, amelyeknek oromzatát újrakészíttették, a har­madikba a 20-21. század fordulóján és utóbb napsugaras oromzattal épülő házak. A makói napsugaras házvégek típusai Az oromzatok tipológiájához és a motívumok elnevezéséhez Cs. Sebestyén Károly 1904-ben írt tanulmányában közölt fogalmakat használom. Az oromzatokat két csoportba osztotta a kutató: az első típus: a végdeszkás oromzat, amit a következőképpen jellemez: „A trapezalakú oromzat egymás mellé tett függőleges helyzetű, rendes szélességű fenyő­fadeszkákból készül. A hézagokat két-három ujjnyi széles lajsznik födik. Keretként néha szegélydeszka szegi be az egészet. Felső részén egy vagy két változatos alakú nyílás van (1. az előző ábrán, fent). Az oromzat alsó szélén hosszában fut végig az esővető deszka, melynek rendeltetését a neve is mutatja."18 A második típus Cs. Sebestyénnél a napsugaras oromzat, amiről így ír: „Ez utóbbiakon az oromfal, magasságának alsó harmadában, vagy negyedében, egy szál deszkával vízszintesen két részre van osztva. A felső rész közepén van a nyílás és akörül sugárirányban az alsó deszkázásra, a szélesedő sugárdeszkák, vagy napsugarak, egymás mellé rászögelve. Az alsó rész több páratlan számú rekeszre van oszt­va, rendesen ötre. Négyzet vagy téglalap alakúak. A két szélső, az oromsarkokban, három­szögű. Az osztást az oszlopdeszkák jelzik. A középső rekesz mindig a legdíszesebb."19 12 JAM A 569-77. 13 TÓTH 2008b, 427. 14 0ZSVÁTHNÉ-0ZSVÁTH 2005, 98. 15 JAM NA 370-2017. 16 A fényképet közli TÓTH 2008a, 300. 17 A fényképet közli 0ZSVÁTHNÉ-0ZSVÁTH 2005,98. 18 CS. SEBESTYÉN 1904, 269-270. 19 CS. SEBESTYÉN 1904, 275. Szent Anna utca 1. szám alatti ház változási folyamata ► 1950-es évek (JAM TD 2007.2.l.J18 1977. (JAM A 569-77.)17, 2017. 11. 28. Nagy Gábor felvétele 556

Next

/
Oldalképek
Tartalom