Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Szűcs Judit: „Fát nem vágunk ki.” Csongrádi gyümölcsös kiskertek
SZŰCS JUDIT Fát nem vágunk ki." Az alábbi írással köszöntöm a makói József Attila Múzeum 90. születésnapját ünneplő nyugdíjas igazgatóját, Tóth Ferencet. Témaválasztásom oka: hiszek a kerti munka megtartó és az átmenetet segítő erejében. A népi gyümölcstermesztés összegző, összefoglaló irodalma hangsúlyosan az ártéri gyümölcsösökkel is foglalkozik. A szőlő- és gyümölcstermesztés kapcsolatáról is jelennek meg munkák.1 A paraszti gazdaságok a 20. század első felében megőrizték a termelés vegyes jellegét, így az asszonyok gyümölcsöt is vihettek piacra.2 Csongrádon, ahol a föld alkalmas volt, főként a lecsapolt ártereken kialakult tanyai gazdaságokban és/vagy a tulajdonhoz tartozó szőlőföldeken hozták termésüket a gyümölcsfák.3 A gyakran egymás melletti, egymással összefüggő kiskerti szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésből az alábbiakban csak a gyümölcstermesztés 20. századi, 21. század eleji állapotát, változását mutatom be néhány család példáján.4 Pintér János (sz. 1932] apja, Pintér Miklós (sz. 1901] 8 hold földet örökölt a Nagyrétben. (Az 1950-es évekre 18 holdja lett.] A két világháború között 350 négyszögöl szőlőt, gyümölcsöst alakított ki és gondozott a tanya mellett. A szőlő Csaba gyöngye és rizlingfajták, a gyümölcs: cseresznye: germersdorfi, hólyagszemű, Ja- boulay; meggy: nagy és apró; kajszi- és sárgabarack; őszibarack: ősszel érő, magról kelt parasztbarack (ebben az időben minden kertben és szőlőben]; alma: nyári piros, fontos, bőralma, jonathán, delicious (delicsesz] és húsvéti rozmaring; szilva: besztercei több fajtája, lószemű, tarka, lekvárnak való kékszilva; dió: papírhéjú és hagyományos kemény héjú. Az apa faiskolában vett nemes fajtákat, és arról szem- zett vagy oltott. A fiú 1948-ban, az utolsó osztályban végezte el az aranykalászos gazdatan- folyamot. A szőlő- és gyümölcstermesztést - ennek részeként az oltást és szemzést - apjától és az iskolában is tanulta. Szőlejében a 2006. évi gyűjtés alkalmával mutat tőbe oltást.5 1980-ban egyholdas szőlőföldet vesz a Tisza-oldalon. Nagyréti tanyája bontott anyagából ide épít házat. Kékfrankos szőlőt telepít. 2015-re néhány tőke marad belőle. A pusztuló szőlő helyére, a terület közepére gyümölcsfákat, 2-2 cseresznyét és meggyet, őszibarack- és szilvafát ültetett. Mindegyiket maga oltotta. A földet már nem bírja művelni. Gyermekeinek, unokáinak nem kell. Évek óta árulva 2015-ig értékén nem tudja eladni.6 Képek egy őszi kertből Csongrád 2017. Szűcs Judit felvétele 1 ANDRÁSFALVY 2001., 2007.; BELL0N 2003.; MÓD 2009.; SIMON 2003., 2005.; SURÁNY11990., 2000.; SZŰCS 2011. 2 PALÁDI-K0VÁCS 2001, 202. 3 SZŰCS 2008, 71-78. 4 Előadásom elhangzott 2015. december 7-dikén a Móra Ferenc Múzeum telolvasó ülésén. Jelen írás az előadás egy részének első közlése. 5 SZŰCS 2007, 73-86. 6 SZŰCS 2007, 74., 2008/1, 92-93. 2008/2 81-92. Újabb 2015. évi szóbeli gyűjtéssel kiegészítve. 515
