Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Terendi Viktória: „Két karácsony közt” Ünnepi alkalmak a vásárhelyi
TERENDI VIKTÓRIA „Két karácsony közt” Az ünnepek egyik alapvető funkciója a múlt (közösség vagy hatalom által kiválasztott) eseményeinek jelenbe idézése, mely lényegi kapcsolatot hoz létre a rítusok és az emlékezet között.14 Az alkalom, mely okot ad az ünneplésre, sokféle lehet, de a legalapvetőbbek évezredes hagyományokban gyökereznek. Ünnepeljük a kezdetet, legyen az egy férfi és nő között megkötött házasság, vagy egy új emberélet megszületése, de megemlékezünk a végről is: a közösség tehát nemcsak az örömben, a gyászban is osztozik. Ünneplésre ad okot, ha valamit meg kell őrizni az emlékezetben, és az is, ha a változás reményében bíznak az emberek.15 Az ünnepek az emberi élet szférájában zajlanak, mégis fölötte állnak, mintegy „szent időként"16 jelenve meg, mely teljesen eltér a mindennapok szokásos időrendjétől.17 A jelen idősíkját tekintve érvényesül az ünnepek másik meghatározó funkciója, azaz az idő strukturálása, mely rendet teremt annak múlásában.18 Ezáltal az ünnepek meghatározzák az idő érzékelését, várakozást, izgalmat hoznak az adott közösség tagjainak életébe. Az ünneplés elengedhetetlen része a felfokozott hangulat, az általános szabályok meglazulása vagy teljes feloldódása,19 az intenzív érzelmi élmények, melyek ekkor nyíltabban fejezhetők ki, mint a hétköznapokon. Ezek együttese is hozzájárul ahhoz, hogy emlékezetessé váljanak, de a rítusok kötött szokásrendje, az ismétlődések és az adott ünnep tartalmát összesűrítő szimbólumok szintén a felidézhetőséget segítik.20 A fényképezés - elterjedésének már kezdeti szakaszán - szinte minden társadalmi rétegben szorosan összefonódott az ünnepekkel, melyek alkalmat adtak a műterem felkeresésére, később pedig a fotózásra. A leggyorsabban és legszélesebb körben a házasságkötés rítusai közé illeszkedett be a fényképezkedés, mivel az adott ünnep kivételességét erősítette a megörökítés is. De segíthette a kapcsolattartást is,21 mely egy nagyobb család távolabbi rokonait tekintve szintén az ünnepi időszakokban vált hangsúlyossá, s ha nem volt lehetőség egymás felkeresésére, képeslapot, sokszor pedig családi képet; a gyerekek fotóit küldték el egymásnak. Ez persze a képi tartalom által híradás is volt egyben, a közölt információk a család életében fontos helyzetről vagy az ünneplés tényéről szóltak. A fotóegyüttesek már említett általános jellemzője a sematikusság és az ismétlődés, melyek kifejezik a közösség tagjai közti összetartozást is. Láthatóvá teszik, melyek azok az ünnepek, melyek évről évre visszatérnek mindannyiuk életébe. Az emlékezet által feltárt részletek formálják a szokványos esküvői vagy születésnapi képet egyedivé. Amikor ezek a részletek kikopnak az egyéni vagy a családi emlékezetből, többnyire a kép is értékét veszti. 14 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hu/jelkep/2012/1_4/kapitany_agnes_kapitany_gabor.htm#_edn8 15 Nyíri 1975,140. 16 Eliade 1987, 61. 17 Nyíri 1975,143. 18 Assmann 1999,17. 19 Nyíri 1975,143. 20 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hU/jelkep/2012/1_4/kapitany_agnes_kapitany_gabor.htm#_edn8 31 Kunt 1995.34. 482
