Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Markos Gyöngyi: A kecskési művelődési ház (Szeged) 75 éve (1939–2014)
MARKOS GYÖNGYI a Kecskési Művelődési Ház (Szeged) 75 éve A város az iskola melletti területből 600 négyszögölet biztosított kultúrház- nak, azzal a kikötéssel, hogy „a telket csakis a kért, és a határozatban megjelölt célra adta ingyen a város közönsége; ha bármikor más célra használják akár az épületet, akár a telket, az esetben a telek értékét a városnak megfizetni kötelesek.”2 1938. augusztusában kezdték építeni a 29 méter hosszú, 15 méter széles épületet. 1939. július 31-én írták alá a telek ajándékozási szerződését, amely 8 pontba foglalta a működés feltételeit. A 4. pontban olvashatjuk: „A szerződő felek megállapítják, hogy megajándékozott az építési szabályrendeletnek megfelelő és a városi mérnöki hivatal által előzetesen jóváhagyott tervek szerint a kulturházat már felépítette oly módon, hogy a kulturházban elhelyezést találnak a népkönyvtár és olvasóterem, dalárda, zenekar, továbbá a Kecskés-telepi lakosság gazdasági, közművelődési és társadalmi érdekeit szolgáló hazafias irányú egyesületek, valamint az iskolán kívüli népművelési előadások céljára szolgáló helyiségek.”3 A kul- túrház avatása, fölszentelése 1939. július 16-án fényes ünnepség keretében történt, amelyről részletesen beszámoltak a helyi újságok.4 A Kultúrház fölépülésével a Kecskés-telepi Polgári Kör új otthonra lelt. Itt volt a kör szobája, ahova a rokkantak naponta betérhettek. Gazdag könyvtár, újság és folyóirat gyűjtemény állt a látogatók rendelkezésére. Az épületben kocsma is működött. Itt rendezték ünnepségeiket. A nagyobb ünnepek alkalmával, pl. búcsú, volt pörköltfőzés, az udvaron felállított sátorban terítettek meg. A társas ebéden/ vacsorákon kívül rendeztek bálokat is. Az udvaron félig fedett kuglipálya is a telepiek rendelkezésére állt. Az új intézmény megnyitását követően az iskola és a telep egyletei itt tartották ünnepeiket, műsoros előadásaikat. A Ház 10 évig szolgált a régi telep közösségi életének színteréül. A Kultúr- házat a civil szervezetek, így a Polgári Kör megszüntetése után, 1949-ben államosították: „17.396/1949 IV. sz. határozattal volt HONSZ tulajdonából Szeged város tulajdonába utaltatott át” 1949 dec. 29-én.5 Új szervezeti keretben, az épület egy része a város fennhatóságával továbbra is közművelődési intézményként funkcionált. A telep életében jelentősebb szerepe volt a benne elhelyezett óvodának s napközi otthonnak, amelyek 1964-ig, az új iskola fölépüléséig működtek az épületben. 2 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRA, KÉSŐBB MNL CSML XIV.B. SZVT iratai 3 Uo. 4 DÉLMAGYARORSZÁG 1939. július 18/7; SZEGEDI HAVI BOLDOGASSZONY 1939. augusztus 14; SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1939. július 18/5. Részletesen MARKOS 2014. 5 MNL CSML Szeged Város Építési iratainak gyűjteménye XV. 456
