Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Markos Gyöngyi: A kecskési művelődési ház (Szeged) 75 éve (1939–2014)
MARKOS GYÖNGYI a Kecskési Művelődési Ház (Szeged) 75 éve II. Szervezeti keretek, a kultúrház a város közművelődési rendszerében A második világháború befejezése után országos szinten a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium (1945-49), a Népművelési Minisztérium (1949-57), majd 1957-től 1974-ig a Művelődésügyi Minisztérium volt a közművelődési terület felügyeleti szerve, helyi szinten a városi tanácsok népművelési osztályai. „A klasszikus közművelődési feladatokat - az iskolán kívüli nevelés, a kultúraközvetítés feladatait, a szakemberek szakmai továbbképzését, minősítő versenyek, országos találkozók szervezését, valamint az amatőr mozgalom - az énekkarok, zenei együttesek, versmondók, irodalmi színpadok, képzőművész-körök, népművészeti alkotókörök, néptánc-csoportok - irányítását a Népművelési Intézet látta el.[...] Szegeden (...) ez másként alakult. Itt a megyei népművelői munka szakmai segítésével, bizonyos fokú szellemi irányításával - ám felügyeleti jog nélkül - a Csongrád Megyei Továbbképzési és Módszertani Központ (...) foglalkozott."6 Az új típusú kultúrotthonok szervezetét a kormány 1949-ben határozta meg. Ugyanakkor a fogalmak (kultúrház, kultúrotthon, kultúrterem) tisztázatlanok voltak: egységes irányításról sem lehetett beszélni.7 Később több rendelettel is változtattak a helyzeten. 1960-ban rendeletek és végrehajtási utasítások különbséget tesznek kultúrterem, művelődési otthon és művelődési központ között. „A törvényi szabályozást tekintve kissé megkésve, 1976-ban látott napvilágot a korszakos jelentőségű I. törvény a közművelődésről, amely szabályozta a művelődési házak típusait, meghatározta közművelődés anyagi, tárgyi, személyi, a vezetők és szakemberek alkalmazási feltételeit, a tevékenységek körét, valamint az öntevékeny csoportok kategorizálását (művészeti csoportok, tanfolyamok, klubok, szakkörök).”8 Szegeden is erre az időre esett a közművelődési intézményhálózat kialakulása. „A kimutatások szerint 1950-ben a városban kultúrotthon nem működött. (...) Az 1951-es kimutatás szerint azonban már 27 üzemi és 7 területi feladatot ellátó kultúrotthont számlált a népművelési osztály."9 - olvashatjuk Czenéné Vass Mária tanulmányában. Az előzőekben láttuk, hogy a Polgári Kör Kultúrháza az államosítás során közművelődési feladatok ellátására jogosult, így ez a megállapítás pontosításra szorul. Feltételezhetően a rendezetlen jogi viszonyok között aktív működésről nem beszélhetünk. 6 CZENÉNÉ 2010. 453. 7 CZENÉNÉ 2010. 457. 8 U.o. 9 U.O. 457
