Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében
TÓTH ANTAL Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében A kerékpáros tejszállítás sem szűnt meg teljesen, mert aki tehette, továbbra is igyekezett közvetlenül a fogyasztóhoz eljuttatni azt. A csarnokosról egyébként is azt tartották, hogy munka nélkül pénzel a tejből. 1910-ben Nagyszéksós kapitányságban a jól tejelő piros-tarka fajtákból 273 tenyész- és fejőstehén, 3 tenyészbika és 101 üsző volt.30 A tej haszonvételen alapuló belterjes marhatartás esetében nehéz elhatárolni az önellátó és a piacra termelő tevékenységet. A tanyai ember egyik legfontosabb élelme a tej és a belőle készült túró, vaj, tejföl volt, nem csoda hát, hogy igyekeztek a legszegényebb gazdák is legalább egy tehenet tartani. Sok gazda, akinek a birtoka már elérte a két holdat, tartott legalább egy tehenet. Ez mindenképpen csak az önellátásra lehetett elegendő, a 4-6 holdas gazdák között azonban több volt, aki kettőt is tartott. Ők már biztosan értékesítettek is a tejből. A gazdaság mérete és a tartott tehenek száma között tapasztalatom szerint nem volt közvetlen összefüggés, általában a 15-20 holdas gazdák is csak kettőt-hármat tartottak, ennél több, 5-6 jószág inkább csak a néhány 25-30 hold feletti gazdaságban volt. A családok számára létfontosságú volt az éves gabonaszükséglet biztosítása is. A földdel nem rendelkezők ezt úgy tudták legegyszerűbben megszerezni, ha részes aratónak szegődtek. Erre Kisszéksóson megvolt a lehetőségük. Hasonlóan a paprikatermesztéshez, a gabona betakarításánál már a viszonylag kisméretű gazdaságokban is fogadtak erre a munkára részest. A 10 holdas gazda már nem maga, vagy nem csak maga aratott, ami a földnélkülieknek munkát és kenyérnek való gabonát jelentett. A gazdaság fő ágazatai után nézzük meg, mekkora volt 1910-ben a környékbeli kapitányságokban a népesség és a tanyasűrűség:31 Terület Lélekszám Lakott helyek Egy házra eső (kát. hold) száma terület (kát. hold) Nagyszéksós 5109 2576 547 9,3 Feketeszél 7046 3084 642 10,9 Röszke-Szentmihály 4022 3538 682 5,9 Királyhalom 9670 4728 915 10,6 Ismét azt látjuk, mint korábban, hogy Röszke-Szentmihály kapitányság a legsűrűbben lakott terület. Ez érthető, hiszen Röszke ekkorra faluszerű településsé nőtte ki magát, amely 3 év múlva templomot is kapott. A másik három kapitányságban közel azonos a tanyasűrűség, bár a városhoz közeli Feketeszél kissé eltér ettől.32 30 SZŰTS 1914, 247. 31 SZŰTS 1914,121. 32 Összevetve a korábban közölt, a birtokméreteket 1950-ben bemutató táblázattal, erre két lehetséges magyarázatot találtam. Vagy az 1910-ben még ritkábban elhelyezkedő tanyák 1950-re jobban besűrűsödtek itt, mint például Nagyszéksóson, vagy a feketeszéli földek jelentős részét nem ott élő családok birtokolták. 401
