Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében
TÓTH ANTAL Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében Nagyszéksós népességét vizsgálva azt találjuk, hogy 1900-ban 2632 fő, 1910-ben 2576 fő, 1933-ban pedig 2694 fő élt itt. Több mint harminc év alatt tehát a növekedés nem érte el a 100 főt.33 A tanyasűrűség változásait nézve is csak szerény emelkedést tapasztalunk ebben az időszakban. 1887-ben 209 tanya állt Kisszéksóson.34 Összehasonlítva az ekkor készült tanyajegyzéket az 1950-es állapottal, megállapítható az ez után épült tanyák száma. 1950-ben pontosan 300 gazdaság működött itt.35 Három tanyában két gazdaság is volt, így a tanyák száma 297. A két időszak között eltelt több mint 60 év alatt 107 új tanya épült, és az 1887 előtti tanyák közül 19 tűnt el. A következő táblázat az épített tanyák számát mutatja be az egyes időszakokban. Új tanyák száma Kisszéksóson: 1887-től az I. világháborúig 29 I. világháborútól 1930-ig 21 1930-tól 1950-ig 57 Az első, közel 30 éves időszakban csak 29 tanya, a másodikban 21, az utolsó 20 évben pedig 57 tanya épült. Még ha a két korábbi időszak 43 évét együtt vesszük is figyelembe, akkor is kevesebb az új tanya, mint 1930 és 1950 között. Az 57 legújabb tanyához tartozó gazdaság méretéből a végletes elaprózottság tűnik ki. Összesen 9 gazdaság az, amelyik meghaladta az 5 holdat, a többi, 84% törpebirtok.36 A jelenség magyarázatát (a kényszerűségen túl) a korábban vázolt gazdasági viszonyokban látom. Egy-egy család 6-8 hold közepes minőségű földből biztosítani tudta a megélhetését. Bár az egyes gazdaságokban eltérő súllyal volt jelen a fő bevételi forrást adó paprika-és szőlőtermesztés, valamint a tejtermelés, a munkaigénye mindegyiknek nagyon magas volt. Ilyen körülmények között a 6-8 holdasnál nagyobb gazdaság ellátásához már nem volt elegendő a család munkaereje. A földet nagyon ritkán adták bérletbe, így nagyon sok részes és napszámos kapott munkát már a kisebb gazdaságokban is. A bérbeadás mellett a „jobb" gazdák másik lehetősége a külterjesebb gazdálkodás nagyobb aránya lehetett volna a munkaerőigény csökkentésére. Ezzel ritkán éltek, még a 20-25 holdas gazdákra sem volt jellemző. Az ennél is nagyobb földet bíró néhány gazdánál már előfordult, hogy a gabona vetésterületének arányát megnövelték, így csökkentve a munkaerőigényt. 33 SZŰTS1914, 316. és Szeged szabad királyi város címtára, 1933. 34 JUHÁSZ 1996a, 199-203. 35 MNL CSML Szeged, Gyűjtemények, Állatszámlálási gyűjtőlajstromok, 1950, Röszke 36 Emlékeztetőül visszautalnék a korábbi táblázatra, amely szerint az összes kisszéksósi gazdaságot figyelembe véve ez az arány 51% 402
