Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Boboly József Ágoston: A tájtörténeti tér ökológiája: A Csókási szélmalom emlékezettörténeti rekonstrukciója
BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON A tájtörténeti tér ökológiája A három pár kő és a kőkiemelő daru mellett ide tartoznak még a kőkérgek és a garatok. A malomkő, ha horzsol, akkor kissé el kell mozdítani. A malomkövek őrlőfelületének gondos kezelése rendkívül fontos. Az erős súrlódást elszenvedő, kopásnak kitett kőfelületet kézi szerszámok segítségével újból és újból bevagdosták. A malomköveken a gabonaszemek és a termények őrléséhez szükséges kis rovátkákat folyamatosan tisztították, frissítették. „Megvágták a malomkövet"- a szélmolnárok így mondták. A rovátkák búzaszemnyi távolságra helyezkedtek el egymástól. Az őrlés folyamán a gabona magvai erős préshatás alá kerültek. Könnyen törtek. Dara- bolódtak. Szétporladtak. Ha ez így történt, akkor a gabonatermelő gazdák igazán jó minőségű lisztet vihettek haza. A szélmalomban a tátongó garatok végződésén még további kisebb garatokat is elhelyeztek. Ezekkel a ketyegtetőknek nevezett mechanikus segédletekkel a malomkövek közé zúduló gabonamagok sebességét és tömegét is regulázni tudták. A belső lépcsőn haladunk lefelé, a földszintre érkezünk, a lisztespadhoz. Itt a lisztet elvezető lefolyók, sipókák áteresztő képességétől függően a lisztőrlemény viszonylag gyorsan a lisztesládákba került. Innen falapátok, majd a későbbi időkben nagy bádogkanalak segítségével töltötték meg az előre odakészített különböző méretű liszteszsákokat. Eredetileg a járda a malomdomb oldalánál lévő rámpához csatlakozik. A zsák kiskocsin a malomajtóig tolható. A szélmolnárok a finom, csendes szélben az összes vásznat bátran felrakták a vitorlára. Amikor viharszerű túlerővel fújt a szél, akkor levették a vásznat és a vitorlaváz még így is sebesen forgott, vígan lehetett őrölni. A szélmolnárok igyekeztek a legjobb szelet befogni. „Már egy kedvező kisebb szél is képes megforgatni a szélvitorlákat..." Ezt mondták, a csókási táj széljárását és a felvásznazott szélvitorlák nyöszörgését még mindig emlékezetükben tartó emberek. A szélmalom teljesítményére is rákérdezhetünk. Jó széllel, ha három malomkő dolgozott egyszerre, akkor egy óra alatt mekkora súlyú terményt tudtak megdarálni? A Csókási szélmalomban egy órás munkával három kő 150-300 kg terményt volt képes megdarálni. Kis szélerő esetén csak egy kő őrölt. Egy malomkővel óránként 50-150 kg terményt daráltak. A Csókási szélmalom egykori Csanád megyei valóságára a mai békéscsabai elhelyezés keretei között az emlékhelyszerű muzeológiai bemutatás felidéző ereje utal. A környezettudatos múzeumi és emlékhelyi oktatás távlatai megnyíltak, a széleskörű hozzáférhetőséget biztosító és a különböző rétegérdeklődést kielégítő látogatóbarát szemlélet befogadása és megújítása nyomán múzeum és társadalom kapcsolatában új eredmények születnek.14 14 TÖRÖK R: Múzeumok Mindenkinek Program. Múzeumpedagógiai ajánlatok. NKÖM, Bp., 2003., TÖRÖK R (szerk.): Múzeumok Mindenkinek Program. Módszertani ajánlások. NKÖM, Bp., 2003.; V.ö.: A Csókási szélmalommal foglalkozó Makói História című folyóirat 2008. 2-3. számával 380
