Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Boboly József Ágoston: A tájtörténeti tér ökológiája: A Csókási szélmalom emlékezettörténeti rekonstrukciója
BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON A tájtörténeti tér ökológiája III. A szélmalom-emlékek mozaikszerűsége. Az idő és a tér történelmi zárványai. Emlékezet, történetalkotás, szimbolikus üzenet A Csókási szélmalom megtekintése közben és után egy megértő-feldolgozó-alkotó gondolkodási stádiumba kerül a látogató. Az utólagos emlékezettörténeti rekonstrukcióban, a kiállítás hatására, a látott és átélt dolgok nyomán a befogadó világában egy kreatív átrendeződés veszi kezdetét. Emlékezeti mintázat alakul ki. Megkezdődik a szimbolikus üzenetté válás folyamata is. Ezt a múzeumlátogatóban keletkező, érzésekkel, hangulatokkal telített emlékezeti mintázatot a múzeumpedagógiai eszközöket alkalmazó kreatív írás módszerével is feltérképezhetjük.15 A dolgok utólagos rendje és mozgása az emlékképekben nyilvánul meg? Térbeli-természeti keretben bontakozik ki a történet. Az emlékek mozaikszerűségéből az érzések és benyomások mentén kiemelkedik, újraformálódik a szélmalom architektúrája. A látogatóbarát múltidézés folyamatában a beleérző és az absztrakciós képesség párhuzamosan működik. A kielégítő történelmi megokolás és ténytörté- net az emlékanyagra irányítja a figyelmet. Az ezekhez társuló perceptív és reproduktív fantázia, a történelmi képzelőerő és a velük együtt életre kelő „mintha”- mozzanatok új jelentéssíkokat tárnak fel. Mindez kreatív múltértelmező játékba vonja a múzeumlátogatókat. A látogatóbarát muzeológia, a környezeti nevelés, az ökológiai kultúrát közvetítő drámapedagógia eszköztárának segítségével, a történeti montázsok felvillantásával szemlélteti tárgyát. A múzeum és a pedagógia párbeszéde mindig újabb kreativitást szabadít fel, az élményszerű nevelés és oktatás, az „edutainment" eszközvilágával újra felfedezhetővé teszi kulturális örökségünk színhelyeit és emlékhelyeit.16 A jelenből mintha egy átlátszó képen át a múlt historikumába tekintenénk. A történések folyamatossága áramlást biztosít az emlékeknek. Az eltűnt regionális idő nyomába szegődünk. A múzeumlátogatói, befogadói élmény hatástörténetébe „in vivo” is betekinthetünk. A Csókási szélmalom-emlékhelyet mint látványt és visz- szaemlékező elbeszélést a tájtörténeti ökológiai szempontokat alkalmazó kreatív írás újra megjeleníti. A kiállítási élményt látogatóbarát módon feldolgozó múzeumpedagógia alkalmazási területén a kreatív írással történő ismeret- és élményfeldolgozás eredményesnek bizonyul. A történelmi képzelőerőt mozgósító írásmód kreatív eredményét a következő példán mutatom be. 15 Vö.: SAMU Á.: Kreatív írás. Bp., Holnap K„ 2004. 16 Vő.: VÁSÁRHELYI T. - SINKÓ I.: Múzeum az iskolatáskában. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.; vö még; MALRAUX, A.: Le Musée imaginaire, Paris, 1965.; MUNRO, I: Art Education, its Philosophy and Psychology. Selected Essays. New York, 1956. ,F0GHT[]Y K.-HARANGI A. (szerk.): Múzeumpedagógia. Bp., Korona K., 1993. 381
