Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Boboly József Ágoston: A tájtörténeti tér ökológiája: A Csókási szélmalom emlékezettörténeti rekonstrukciója

BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON

A tájtörténeti tér ökológiája

„Az én időm úgy elmúlék, / Mint az árnyék, elenyészők; / Minden testem elasza, / Mint a lekaszált széna, / Amely meg nem éled többé; / De te megmaradsz örökké, / És a te emlékezeted, / Mindörökre megtart híred.”10 Már a zsoltárének hangját is alig hallották meg a népek? A malomépület ajtaját vandálmód feltörték. Látszottak a frissen elvégzett javítás nyomai, az odakészített új zsindelyek. A malom zsindelyteteje ekkorra már alaposan megrongálódott.11

Az emlékezettörténeti rekonstrukció módszerei mellett az emlékanyagot őrző képzelet múzeumában az emlékképeket felidéző, a képeket olvasó emlékezet érzelmi intelligenciájára is támaszkodhatunk.12 A történeti Csanád megyei táj néhai makói határrészéhez tartozó környéken a Kiss-féle Csókási szélmalom a múltról álmodik. Utoléri saját vénségének jelene. Búcsúzik a tájtól. Vonulnak előtte a régi munkák és napok. Nehezen válik meg a temérdek liszttől, gabonától, az utolsó évszázadon túlra is visszaívelő emberi, természeti kisvilágtól, Csókástól, amihez mindig is hozzátartozott.

1978-ban az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai útmutatásai szerint a békéssámsoni határban álló szélmalmot darabokra szedték szét. Teherautókon a megnyitás előtt álló csabai gabonamúzeum szabadtéri kiállítóhelyére szállították. Rekonstruált formájában, a 44-es számú úthoz közel, a szabad ég alatt újra felépítették. Az egykori Csókási szélmalmot a Csabai Tanya és Gabonatermesztés-Történeti Kiállítóhely (Békéscsaba, Gyulai u. 56.) területén 1980-óta lehet megtekinteni. Az eredeti méretű vitorláknál a jelenlegiek öt méterrel rövidebbek, a szélmalom alá a malomdombot nem építhették fel. Békéscsabán a repülésügyi szakhatóság a malomdomb és az eredeti nagyságú vitorlák felépítését nem engedélyezte. Az eredeti, vakolatlan kinézetét szinte teljesen megközelítő külsejével, az őrlési folyamatot hitelesen tükröző belső terével, fából készült forgó alkatrészekből álló malomgépészeti felszerelésével a makói tanyavilágból származó, Békéscsabán látható szélmalmot vonzó látványosságként tarthatjuk számon.

Az újra felépített Csókási szélmalom a történeti-kulturális-ökológiai értékőrzés egyik mintapéldája. Történeti értelemben mai helyén a Csókási szélmalom egy töredékes térszegmens, amely a Csanád megyei múlt makói határrészének épített örökségéhez tartozik.13

Látogatottsági statisztikai mutatói alapján elmondható, a múzeumlátogató közönség megkedvelte. A Békéscsabán újra felépített Csókási szélmalom belső terében a bemutatásra kerülő tárgyi néprajzi kultúra a hitelességre törekvő muzeo- lógiai célkitűzést mutatja. A szélmalomhoz tartozó tárgyak és eszközök néprajzi, kulturális antropológiai sajátosságai a szélmolnárság aranykorát, a működés dolgos hétköznapjait idézik.

10 102. Zsoltár. 6. versszak. In: Énekeskönyv. Magyar reformátusok használatára. Bp„ 1986.157.

11 KOVÁCS J.: Szélmalmaink. Bp„ 2005.30.

12 MARCOUSE, R.: The Listening Eye. Teaching in an Art Museum. Victoria and Albert Museum. London, 1961., Vö.: Museum, Imagination and Education.

UNESCO, Paris, 1973.

13 Vö.: TÓTH F.: Utószó. In: Uő (szerk.): Makó néprajza. Makó monográfiája 3. Makó, 2008.1214-1215.

378