Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja A járási tanács átmentési kísérlete formálisan is eredményesebbnek bizonyult a járási nemzeti bizottság megalakításakor, mint amit a városi nemzeti bizottság esetében a városi pártbizottság funkcionáriusai el tudtak érni. A cél itt is az volt, hogy olyan emberek ültessenek az új forradalmi néphatalmi szerv irányító testületébe, akik korábban részesei voltak a járás pártállami vezetésének. Nyilván ez motiválta Forgó István VB-elnököt és társait, amikor kezdeményezőként élére álltak a járási nemzeti bizottság megalakításának, hiszen csak ezáltal érhették el, hogy ne tőlük függetlenül, hanem az ő kontrolijuk mellett következzék be ez az esemény. A bizottság tagjaira így ők tettek javaslatot, hiszen a falvak forradalmi szervei által delegált küldöttek nemcsak hogy nem ismerték egymást, de tapasztalattal sem rendelkeztek a várható feladatokat illetően. A delegáltak azonban nem hagyták magukat megvezetni, leszavazták Forgóék kommunista jelöltjeit, és egy híján pártállami múlttal nem rendelkező nemzeti bizottsági tagokat választottak be az új hatalmi szervbe. Forgó Istvánnak azonban mégis csak sikerült nem csekély eredményt elérnie, hiszen a bizottság elnöke az a Takács József lett, aki addig a járási tanács titkárságát vezette, és mint ilyen, Forgó közvetlen beosztottja és egyik legfőbb bizalmi embere volt.63 Ennek azonban, bár az állampárti hatalomátmentési mechanizmust jól illusztrálja, akkor már inkább elvi, mint gyakorlati jelentősége volt, hiszen az új járási irányító szerv a küszöbön álló szovjet intervenció miatt érdemi tevékenységet nem fejthetett ki. A Fazekas Lajos vezette rendőrségnek e napokban kevés dolga akadt, a nyugalom nagyobbrészt helyreállt a városban. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ne lettek volna olyan ügyek, amelyek megoldatlansága adott esetben ne borzolta volna föl a kedélyeket. Ez egyik ilyen ügy megoldása az október 27-i tömegoszlatásban résztvevő rendőrök hazaküldése volt, hiszen Kovács főtörzsőrmester mellett még több rendőr is támadás célpontjává vált a beavatkozás során tanúsított brutalitása miatt. Fazekas ezzel az esetleges retorzióktól kívánta megvédeni embereit. Hogy a létszámhiányt pótolni, régi, már leszerelt, illetve elküldött rendőröket kért föl szolgálatra.64 Hasonló ügy volt a korábban Fazekas által még csupán hazaküldött államvédelmi operatív tisztek problémája, akiket csak úgy tudott megvédeni az esetleges népharagtól, ha Szegeden biztonsági őrizetbe helyezteti őket. Arra, hogy valamilyen retorziós forgatókönyv bekövetkezhet, Kendi József és a szegedi „Egyetemi tizenhármak" makói látogatása adhatott számára intő figyelmeztetést, hiszen Kendiék nem csak letartóztatásokat végeztek (a járási pártbizottság rövid időre őrizetbe vett három funkcionáriusát Gervai Miklóssal az élen Fazekasnak kellett garanciát vállalva értük kiszabadítania, megakadályozva ezzel Szegedre szállításukat), hanem ténylegesen is őrizetbe vettek két volt államvédelmi operatív tisztet (Gyömbér Györgyöt és Krista Mátyást), akiket magukkal is vittek Szegedre.65 * * 63 MAROSVÁRI 2006b, 176-181. 64 BÁLINT 2006, 53. és 73. 65 MNL CSML SZL. Szegedi Katonai Ügyészség iratai, c. Büntető iratok. B. II. 1246/1957. Lazur Barna és társai anyaga. Kendi József kihallgatási Jkv., 1957. szeptember 11MNL CSML SZL. SZMB. B. 1.1090/1957. Hursán István és társai pere. Jegyzőkönyv az 1957. november 6-án megtartott tárgyalásról. 11-12. és Jegyzőkönyv az 1957. november 14-én megtartott tárgyalásról. 2-3. 233
