Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Fazekas éppen ezért - a hasonló helyzet elkerülése és az állományába tartozók személyi biztonságának megvédése érdekében - elrendelte az előző napon Makón járt Lipták Mihály őrnagy66 határozott utasítására november 3-én letartóztatott hét államvédelmi tiszt azonnali Szegedre szállítását és preventív őrizetbe vételét.67 Az esetleges további konfliktusok megelőzését szolgálta a városban még kint lévő fegyverek begyűjtése (pénzügyőrség), továbbá a járási ügyészség munkatársainak, így Török István járási ügyésznek a lefegyverzése is.68 Noha úgy tűnhet, hogy Fazekas Lajos rendőrkapitány ezekben a napokban már megerősödve kontroll alatt tudta tartani a városban zajló folyamatokat, helyzete mégsem volt stabil. Jól mutatja ezt, hogy a november 2-án este a kapitányságon lezajlott állománygyűlésen, melynek célja a rendőrség forradalmi bizottságának megválasztása volt, több beosztottja éles támadást intézett ellene, többek között szemére hányva a forradalom napjaiban tanúsított „kettős beszédét" (másként beszélt az eseményekről a rendőrségen belül és megint másként kommunikált kifelé), továbbá érintettségét és felelősségét az alárendeltségébe tartozó államvédelmi operatív tisztek korábbi cselekedeteiért. Fazekast ezek után nem csak hogy nem választották be a rendőrségi forradalmi bizottságba, hanem rendőrkapitányi beosztásból is leváltották. E pozícióját csak úgy tudta visszaszerezni, hogy másnap eljárt a nemzeti bizottság vezetőinél, és végül is Kiss Ernő elnökhelyettes utasította a rendőrségi forradalmi bizottság vezetőit, hogy a leváltást nem fogadják el, és továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Fazekas maradjon a rendőrkapitány.69 Beosztottjai ezt tudomásul vették, így visszatérhetett a parancsnoki székébe, de az eset jól mutatja, hogy megítélése és elfogadottsága már nem volt egyértelmű, és tekintélye is megroppant. Mindenesetre az ekkor még szabadlábon lévő államvédelmi operatív tisztek november 3-i letartóztatása és Szegedre kísértetése, melyet a Lipták-féle látogatást követően kényszeredetten elrendelt, bizonyosan összefüggésben állt az előző napi rendőrségen belüli megtámadásával, s célja ezzel pozícióinak megszilárdítása is lehetett. A forradalom végnapjai (november 4-9.) A szovjet csapatok november 4-i budapesti inváziója mindenki előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a forradalom napjai meg vannak számlálva. Makón azonban ennek ekkor még látható jelei nem voltak. E nap délutánján ezért Fazekas Lajos rendőrkapitány, End- reffy Iván, a FISZ vezetője és dr. Brenner József, a járási nemzeti bizottság titkára Hódmezővásárhelyre utaztak, hogy az ottani lövészezrednél tájékozódjanak a kilátásokról.70 68 MNL CSML SZL. SZMB. 8.1.1152/1957. Hajdú Ferenc és társainak pere. B. 1.1152/1957/6. szám. Jegyzőkönyv a Hajdú Ferenc és társai ellen indított bűnügyben 1957. november 28-29-én megtartott tárgyalásról. 14., MNL CSML SZL. SZMB. B. 1.1090/1957. Hursán István és társai pere. Jegyzőkönyv az 1957. november 6-án megtartott tárgyalásról. 8. és 14-15. 69 MNL CSML SZL XXXIII. 3. MSZMP Archívum. 9. Az MSZMP Makó Városi Bizottsága iratai. Fegyelmi ügyek. Kardos Mihály fegyelmi ügye. Feljegyzés Kökény László meghallgatásáról, 1958. január 15.; ÁBTL. 3.1. 9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. A Szegedi Katonai Bíróság B. II. 64/1958. számú ítélete. 4., BÁLINT 2006,79-82. 70 Dr. Brenner József később az ellene indított eljárás során a hódmezővásárhelyi tájékozódó látogatás időpontját november 6-ra tette. ÁBTL. 3.1. 5. 0-14943/100. Dr. Brenner József vizsgálati dossziéja. Dr. Brenner József kihallgatási jkv., 1957. július 17. 254
