Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Bázisul igénybe vették a járási tanács épületében lévő volt DISZ-irodákat, valamint a MÖHOSZ helyiségeit. Fazekas Lajos rendőrkapitány, érzékelve az önállósodni akaró fegyveres fiatalok radikalizálódásában rejlő veszélyt, nagy figyelmet fordított arra, hogy kontrollját rájuk is kiterjessze. Ebben legfőbb segítsége az erre a feladatra fölkért megbízottja, Medgyesi Ferenc volt honvéd törzsőrmester volt, akinek mindinkább irányítása és felügyelete alá kerültek a FISZ fegyveresei.59 A FISZ fiataljai szerepet kértek és kaptak a makói élelmiszeradományokat Budapestre vivő szállítmányok kísérésében, ehhez néhány más, nem FISZ-tag fiatal is csatlakozott. Többen közülük Budapesten élték át a november 4-én a főváros ellen meginduló szovjet invázió első napjait.60 61 Hasonlóan fontos szerepet kaptak november 3-án, amikor Fazekas Lajos rendőrkapitány fegyveres FISZ-tagokat bízott meg azzal, hogy az aznap őrizetbe vett hét volt makói államvédelmi operatív tisztet (közülük hat tartozott a makói rendőrkapitányság állományához, tehát Fazekas közvetlen irányítási hatáskörébe) Szegedre szállítsák. E feladatot a Komáromi György által vezetett kis szakasz kifogástalanul teljesítette, sőt, túl is teljesítették ezt, mivel a csapattal tartó Medgyesi Ferenc Szegeden fölismerte és elfogta az október 27-i brutális tömegoszlatásért felelős Kovács István főtörzsőrmestert, így az államvédelmi tisztek mellett Kovács is a Csillag börtönbe került biztonsági őrizetbe.60 A járási és városi MDP pártbizottság e napokban is eltérő vehemenciával dolgozott. Amikor november 2-án egy bejelentésre, miszerint teherautónyi fegyver várja, hogy a volt kommunisták azokat fölhasználva visszaszerezzék a hatalmukat, Makóra érkezett a szegedi „Egyetemi tizenhármak” különítménye e fegyverek lefoglalására, akkor fegyvereket ugyan nem találtak, de pártfunkcionáriusokat igen. A Kendi József vezette szegedi fegyveresek ugyanis házkutatást tartottak mind a járási, mind a városi pártbizottság helyiségeiben.62 Míg a járási pártbizottságon csupán három, iratokat égető funkcionáriust, addig a városi pártbizottságon tucatnyi pártmunkást és aktivistát találtak, akik éppen az MDP megszűnéséről és az utódpárt, az MSZMP megalakításának előkészületeiről tárgyaltak. A Kendiéket fogadó kép jól példázza azt a kétféle mentalitást, amelyet ekkor a kommunista pártapparátusi tagok követtek. A járásiak a múltjuk bizonyítékait égették, tehát a (vissza)me- nekülésüket igyekeztek megalapozni, míg a forradalom napjaiban sokkal aktívabb, és bizonyos sikereket is elérő városiak a jövőt készítették elő, tehát ők a szó szoros értelmében előre menekültek. E két stratégiából, mint néhány nap múlva kiderült, az utóbbi volt sikeres. 59 MNL CSML SZL. B. 1.1170/1957. Medgyesi Ferenc pere. 60 GERGYE 2016, 77-81., HORVÁTH 2016,149-150. 61 MNL CSML SZL. B. 1.1170/1957. Medgyesi Ferenc pere. Medgyesi Ferenc kihallgatási jkv, 1957. október 15., BÁLINT 2006. 87-89. 62 A „Szegedi egyetemi tizenhármaknak” nevezett nemzetőr különítményről és makói ténykedéséről bővebben lásd MNL CSML SZL. Szegedi Katonai Ügyészség iratai, c. Büntető iratok. B. II. 1246/1957. Lazur Barna és társai anyaga. Összefoglaló jkv. Lazur Barna kihallgatásáról, 1957. szeptember 9. és Kendi József kihallgatási jkv. 1957. szeptember 11.; MNL CSML SZL. Szegedi Katonai Ügyészség iratai, c. Büntető iratok. B. II. 1113/1957. Lipták Mihály ügye. Bónus Pál tanúkihallgatási jkv., 1957. augusztus 23.; BÁLINT 2000,161-163. és 189-191.; BÁLINT 2006,74-79. A BM Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya összeállítását a csoport tevékenységéről és tagjairól lásd: „Monográfia" 2009, 188-189. és 194-196. 232
