Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Ez a stratégiájuk azonban egészen biztosan a konfrontáció irányába vitte volna mind a nemzeti bizottságon belüli, mind pedig az azon kívüli folyamatokat. Ennek tisztázására azonban a forradalom szűkre szabott időtartama miatt már nem kerülhetett sor. Az új forradalmi néphatalmi struktúra megszilárdításának fontos eleme volt a nemzetőrség megalakítása, amelyre Fazekas Lajos rendőrkapitány teljes kontrollja mellett és Papp József rendőr hadnagy parancsnoksága alatt október 29-én került sor. A nemzetőrség tagjai közé elsősorban az üzemi munkástanácsok küldték az embereiket, a nemzetőrök a rendőrségen lévő MÖHOSZ- és a pártbizottságokról beszállított honvédségi fegyverekből kaptak szolgálatuk időtartamára, és szolgálatot (objektumőrzést és járőrözést) egy-egy rendőrrel párban végeztek. A nemzetőrök szolgálatukért napidíjat kaptak, 24 órás szolgálatonként 100 vagy 140 forintot.48 A forradalom első napjaiban oly aktív fiatalok ebben az időszakban is meglehetősen viszszafogottan jelentek meg a nyilvánosság előtt. A nemzeti bizottság tagjai között nem kaptak helyet képviselőik, holott korábban mindenki a fiatalokat éltette. A helyzettel való elégedetlenségük eredményezte, hogy október 31-én a járási tanács nagytermében diákgyűlést szerveztek, melynek következménye egy új szervezet, a Forradalmi Ifjúsági Szövetség (FISZ) megalakítása volt.49 A fiatalok ismét helyet követeltek maguknak a város életében, és ebbéli ténykedésük mind meghatározóbbá vált az elkövetkező napokban. A nagy tömegmozgalmak lecsengésével párhuzamosan a munkásság tevékenysége is egyre inkább visszaszorult az üzemek falai közé. Az új hatalom megszilárdítását azzal segítették, hogy szerepet vállaltak és részt vettek a nemzetőrség munkájában, támogatva ezzel a közrend fenntartását. A város lakosságának tekintélyes részét kitevő egyéni mezőgazdasági gazdálkodók mozgásának viszont nincs nyoma. Az október 28-i parasztgyűlést követően nem érzékelhető, hogy további lépéseket tettek volna a földjeik visszavétele irányába, erőszakos földfoglalásokra sem került sor. Az október 29-én elfogadott 22 pont követelései között ugyan több pont is foglalkozik az őket érintő problémákkal (szabad földművelés, a jogtalanul elvett földek és gazdasági felszerelések azonnali visszaadása, szabad akarat a kollektív gazdálkodás ügyében, a súlyos adóterhek csökkentése és a beszolgáltatási rendszer eltörlése), ez azonban nyilvánvalóan nem elégíthette ki őket, hiszen konkrét és gyors megoldást nem nyújtott számukra. 48 MNL CSML SZL. SZMB. B. 1.1090/1957. Hursán István és társai pere. Hursán István kihallgatási jkv., 1957. augusztus 31. és Száraz István kihallgatási jkv., 1957. szeptember 12.; B. 1.1152/1957. Hajdú Ferenc és társai-nak pere. B. 1.1152/1957/6. szám. Jegyzőkönyv a Hajdú Ferenc és társai ellen indított bűnügyben 1957. november 28-29-én megtartott tárgyalásról. 20. A nemzetőrség makói tagjairól a BM Csongrád Megyei Rendőrtőkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya által készített kimutatást lásd „Monográfia” 2009, 260-264. 49 Az 1956-os forradalom Makón a dokumentumok tükrében 1996, 30. A Forradalmi Ifjúsági Szövetség bejelen-tése.; MNL CSML SZL. B. 1.1170/1957. Medgyesi Ferenc pere. Institoris Ildikó tanúkihallgatási jkv., 1957. október 8. A FISZ tagjairól készült megyei rendőrségi adatgyűjtést lásd „Monográfia” 2009, 264-268. 228
