Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Az új hatalmi szerv, a városi nemzeti bizottság ténylegesen október 31-én kezdte meg működését. Az e napi ülés jegyzőkönyve részlegesen megmaradt, így ebből sok minden rekonstruálható a nemzeti bizottság tagjainak elgondolásairól, fölfogásáról, az őket foglalkoztató kérdésekről. Ez alapján megállapítható, hogy a vezető pozícióba került volt szociáldemokrata és kisgazdapárti vezetők nem kívántak teljes tanácsi struktúraváltást, megelégedtek a VB szintjét érintő személycserékkel. Az 1953. december 27. óta funkciójában lévő dr. Karsai András VB-titkár által vezetett hivatal apparátusához nem nyúltak, a döntési mechanizmusokon nem változtattak, lépéseik valójában arra irányultak, hogy a pártok régi helyiségeit vi- szszaszolgáltassák, illetve a mind nagyobb gondokat okozó közellátás megszervezését biztosítsák (darálómalmok visszaadása). Ezeken túl talán két fontosabb, bár végső soron nem teljesült döntésük volt: egyrészt egy ötös bizottságot állítottak föl „a kulcspozícióban lévő személyek fölülvizsgálására", másrészt a kint lévő fegyver- tartási engedélyek begyűjtéséről rendelkeztek. Az MDP iratainak (irodáinak) „lepe- csételése” azonban már megosztotta a tagokat, ami jól mutatta, hogy nem tudtak mindenben - jelesül a kommunista állampárttal való szakítás, illetve az attól való elhatárolódás ügyében - közös nevezőre jutni, bár a javaslatot végül is elfogadták.44 E döntések végrehajtása azután megfeneklett. A kulcspozícióban lévő személyek ellenőrzése során adataink szerint csupán egy esetben (Oravecz István járásbírósági elnök) folyt átvilágítás, míg az MDP iratainak zár alá vételéről szóló határozat teljesítését Fazekas rendőrkapitány kategorikusan megtagadta.45 Természetesen a korlátozott működés alapján nehéz véleményt formálni a tagok szándékait illetően, idő és lehetőség sem volt, hogy ezek az akaratok - az utókor számára is láthatóan - egyértelműen megfogalmazódjanak. De tény, hogy a nemzeti bizottság szociáldemokrata vezetői markáns változást nem akartak, és amikor egy vita (az MDP-irodák „lepecsételése”, azaz lezárása) kapcsán Kiss Ernő elnökhelyettes arról beszélt, hogy „a demokratikus pártok közé tartozik a Magyar Kommunista Párt [sic!] is",46 akkor világossá válik, hogy rá, illetve a nemzeti bizottság szociáldemokrata tagjaira bizonyosan nem maradt hatástalan az MDP megbízottjával, Kalász Józseffel október 28-án folytatott megbeszélés, és szinte bizonyos az is, hogy a szociáldemokraták utóbb is törekedtek volna a kommunista állampárt tagjaival történő párbeszédre. Erre utaló jelekről egyébként van is információnk.47 44 A nemzeti bizottság október 31 -i ülésének jegyzőkönyvét lásd: Az 1956-os forradalom Makón a dokumentu-mok tükrében 1996,12-22. A városi nemzeti bizottság megalakulásáról és működéséről lásd részletesen: MAROSVÁRI 2017b. 45 ÁBTL 3.1. 9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. Fazekas Lajos kihallgatási jkv. 1958. január 24. 46 Az 1956-os forradalom Makón a dokumentumok tükrében 1996,17. Jegyzőkönyv a makói nemzeti bizottság október 31 -i üléséről. 47 A párbeszéd készségére, illetve a „munkásszolidaritás” meglétére némi utalás lehet Gervai Miklósnak a járási pártbizottság harmadtitkárának az egyik perben elmondott vallomása, amelyben arra utalt, hogy Kiss Ernő a nemzeti bizottság megalakulását követően figyelmeztető jelzést küldött a járási pártbizottság funkcionáriusainak, „hogy ne nagyon mozogjunk sokfelé, mert gyanússá válhatunk”. MNL CSML SZL. SZMB. B. I. 608/1957. Kovács János és társai pere. Jegyzőkönyv a Kovács János és társai ellen indított bűnügyben 1957. július 3-án megtartott tárgyalásról. 3. Gervai Miklós tanúvallomása. 227
