Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Köszöntők–Méltatások - Marjanucz László: A tudós „makai” (Tóth Ferenc 90. születésnapjára)
MARJANUCZLÁSZLÓ A tudós „makai" (Tóth Ferenc 90. születésnapjára) Ezt a viszonyulást fedezte fel szerzőnk Károly király József Attilát is érintő üdültetési akcióról szóló írásában kapcsán azt kereste, milyen lelki vágy égett a gyerekben a jobb után. Szerzőnk egyébként József Attila „Megfáradt ember" c. szonettjét tartja a legszebb makói költeményének, az emberen úrrá lett fáradtsággal és bánattal szemben a nyugodt Maros költői képének megrajzolása miatt.14 Juhász Gyula, József Attila és Móra Ferenc makói éveinek biografikus irodalomtörténeti földolgozása a monográfiában a magyar művelődéstörténethez való jelentős hozzájárulás. A gondos, nemcsak leíró, de értelmező és elemző írásokból kitűnik, hogy szerzőnk otthonos terepen mozog, a kiválasztott versek, levélrészietek és emlékezések az értékest befogadó „halló füleket", és a művészi élményt magas szinten nyújtó alkotókat dicséri. Talán a túlzott intuíció mondatja velünk, hogy Tóth Ferencnek ez a közeg az igazi énje, szövegkezelése, a mondanivaló koherenciája, a személyiség és alkotása irányában megmutatkozó viszonya kivételes érdeklődésének és problémaértésének a bizonyítéka. Tóth Ferenc irodalomtörténeti kutatásainak megkoronázása József Attila centenáriumi kötete.15 Ebben a József Attila által mondottak és megírtak kiegészülnek a költőről mondott testvéri, osztályfőnöki ( Eperjessy Kálmán) tanári, osztálytársi visszaemlékezésekkel. így jól felépített, sokoldalúan megvilágított életszakaszt és jellemrajzot kapunk a diák József Attiláról. A korábbi írásokhoz képest ez egy minőségi szintemelkedés, tudományos értékű ismeretanyaggal gazdagította József Attila pályafutásának kezdetét és kamaszkori személyiség-képét. Az „Azért írok, mert remélem, hogy kapok választ” idézettel címet kapott fejezet a költő 1920-1922 között nővéreinek, Makai Ödönnek és Juhász Gyulának írt leveleit tartalmazza. De olvasható Galamb Ödön, Tettamanti Béla később keletkezett József Attilához intézett levele is. Az „Én, József Attila, itt vagyok” c. záró rész a költő makói emlékezetét és irodalmi hagyatékának gondozását foglalja össze abból a szempontból, hogy az időtlen értékű kultúrkincs miképp épült be a város közművelődésébe. Tóth Ferenc irodalomtörténészi munkásságát jellemzi a néprajzi monográfiába írt tanulmánya. A népköltészeti fejezet a monográfiát egészen egyedi minőséggel ruházza föl. Korábban ennek tárgyalása inkább az irodalmi stúdiumokhoz tartozott, ám Tóth Ferenc interpretációjában esztétikai megközelítésű társadalomrajzzá formálódott. A paraszti írásbeliség alig kutatott történetébe vezeti az olvasót, a poétáskodó parasztember naiv rímfaragásába, néha csiszolatlan, de plasztikusan kifejező nyelvébe. A nép nyelvén írt gondolatok hitelesen tükrözik a kisemberek életmódját és mentalitását, beszéd- és viselkedéskultúráját. Eszünkbe jutott még az is, hogy a Tóth Ferenc fölkutatta paraszti írásbeliségből a népi műveltség és a közoktatás hatályos fokára is következtetni lehet.14 József Attila: Kiszombori versesfüzet. 1922. (Hasonmás kiadás) Makó, 1977. 15 Tóth Ferenc: József Attila. „Az otthonom pedig hát ott, Makón van.” József Attila makói évei. Makó Város Önkormányzata, 2005. 504 21
