Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban A demokratikus államrend védelméről szóló törvényjavaslatot39 tárgyaló 1946-os parlamenti vita egy sajátságos demokrácia-diskurzus volt. Sajátságos, hiszen egy büntetőjogi jellegű jogszabály megalkotásáról vitáztak a közélet szereplői; a nemzetgyűlésben elhangzottaknak törvényalkotói vetülete, az érveknek jogfilozófiai, befolyásolási tétje volt,40 s ezáltal nem pusztán elméleti disputáról beszélhetünk - ugyanakkor a törvényjavaslat vitája során nagyon plasztikusan bontakozott ki a különböző demokrácia-képek közötti különbség ezért úgy gondoljuk, az 1946. március 12-én lefolytatott nemzetgyűlési vita a koalíciós évek demokráciavitáinak az egyik legspeciálisabb és legizgalmasabb diskurzusa volt. Arról, hogy szükség lenne a demokratikus struktúrák államjogi védelmére, Varga Béla kisgazda politikus beszélt a Tildy-kabinet kormányprogramjának vitájakor, 1945. december 1-jén a nemzetgyűlésben. „Törvény fog születni a demokrácia védelméről"41 - tette egyértelművé Varga Béla, aki a demokrácia védelméről szóló törvényt egészen másként képzelte el, mint ami végül megvalósult a kezdeményezésből.42 A kisgazda szónok határozott hangon szólt arról, hogy „megvédjük minden támadás ellen”43 a magyar demokráciát. „Aki ellenünk van, a demokrácia ellen van, az érezze és lássa be törekvésének hiábavalóságát”44 - mondta Varga Béla. Ries István igazságügyi miniszter 1946. február 7-én nyújtotta be „A demokratikus állami rendszer és a köztársaság büntetőjogi védelméről” szóló törvényjavaslatot. A drasztikus tervezet a „demokratikus rend” elleni bűntettet elkövetőket halálbüntetéssel fenyegeti. A törvényjavaslatot február 20-án tárgyalta meg a Nemzetgyűlés Közjogi- és Alkotmányjogi Bizottsága. A bizottsági ülésen Zsedényi Béla jogászprofesszor, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori elnöke szóvá tette, hogy „a demokratikus állami rendszer" fogalma jogilag értelmezhetetlen, mert „nincsen tételes jogi teste."45 Zsedényi inkább a „demokratikus köztársaság" védelmét tartaná helyesnek, mivel szerinte a demokrácia a nép uralma, melynek „lényege a népnek az állami élet irányításában való részvétele és a többségi elv érvényesülése.”46 (Palasik Mária vizsgálta a bizottsági ülésen elhangzottakat. A történész úgy véli, a közjogi bizottság ülésén a kisgazda képviselők által elmondottakban benne rejlik a kommunista hatalomátvételtől való ki nem mondott félelem.)47 39 A demokratikus államrend védelméről szóló törvény része lett a koalíciós évek alkotmányos rendjének. „1945-1946 folyamán számos alaptörvényi jellegű jogszabály született, amelyek lényegében új alapokra helyezték a magyar államiságot. Úgy is fogalmazhatunk, hogy »új történeti alkotmány« jött létre, amelynek legfontosabb jogszabályai a következő törvények voltak: az 1945: III. te. a Nemzeti Főtanács létrehozásáról, az 1945: VII. te. a népbíráskodásról, az 1945: Vili. te. a választójogról, az 1945: XI. te. az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről, az 1946:1. te. Magyarország államformájáról, az 1946: VII. te. a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről és az 1946: X. te. az emberi alapjogok hatályosabb védelméről" - írja Bencsik Péter. (BENCSIK Péter: Az európai népi demokratikus és szocialista országok alkotmányainak összehasonlító vizsgálata. Múltunk, LVII. évf. (2012) 3.153-205. P./162. p./) 40 Az 1946. évi VII. törvény, a demokratikus államrend védelméről szóló törvény alapján 1946 és 1950 között 12276 emberrel szemben indítottak eljárást, végül 5861 személyt el is marasztaltak. (SZAKÁCS Sándor-ZINNER Tibor: A háború „megváltozott természete”. Adatok és adalékok, tények és összefüggések, 1944-1948. Genius Gold Rt. - Batthyány Társaság, Budapest, 1997.196. p.) 41 Elhangzott a nemzetgyűlés 3. ülésén 1945. december 1-jén. Nemzetgyűlési Napló 1945-1947.1. kötet. 57. p. 42 Palasik Mária úgy véli, „a kisgazdapárt valószínűleg azért sürgette egy ilyen jellegű törvény meghozatalát, mert biztosítékot látott benne arra, hogy ne kerülhessen sor egy alkotmányellenes kommunista hatalomátvételre.” (PALASIK Mária: A jogállam megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon: 1944-1949. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000.110. p.) 43 Nemzetgyűlési Napló 1945-1947.1. kötet. 60. p. 44 Uo. 45 Zsedényi Béla bizottsági hozzászólását Idézi: PALASIK Mária: A jogállam megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon: 1944-1949.112. p. 46 Uo. 47 Uo. 114. p. 198
