Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban A Közjogi- és Alkotmányjogi Bizottság vitájában a legfontosabb javaslatot Zsedényi Béla fogalmazta meg, aki úgy gondolta, a büntetőjogi védelmet a parlamentáris demokrácia állami rendszerének kellene megkapnia, és büntetendő az lenne, aki a parlamenti demokrácia megdöntésére, „parancsuralmi vagy egypárt- rendszeren alapuló kormányzat”48 létesítésére törekedne.49 A bizottsági ülésen megállapodás nem született, a baloldal kitartott az eredeti törvényjavaslat-szöveg mellett, ezért február 21-én pártközi értekezletet tartottak a témáról. Az ügy komolyságát mutatja, hogy az MKP képviseletében Rákosi Mátyás, Rajk László és a bizottsági vita napirendi előadója, Orbán László voltak jelen. Az értekezletről jegyzőkönyv nem készült, korabeli sajtóértesülések szerint a több órán át tartó pártközi megbeszélésen a kisgazdák enyhíteni kívánták a javaslatot, míg a munkáspártok álláspontja az volt, hogy „a köztársasági államformát nem lehet eléggé szigorúan védelmezni."50 A felek abban megállapodtak, hogy „a demokratikus állami rendszer” védelme helyett „a demokratikus államrend" védelméről szól majd a törvényjavaslat. Február 27-én Orbán László az MKP parlamenti frakciója előtt számolt be a törvényjavaslattal kapcsolatos történésekről. Orbán arról beszélt, hogy az FKgP megpróbálja „jobbra tolni" a tervezetet.51 „Az egyik módosító javaslat be akarta venni, hogy a demokrácia megdöntésére, avagy a parancsuralmi rendszerrel való felcserélésére irányuló cselekmény büntetendő. Igen sokan vannak a kisgazdapárti képviselők közül, akik félnek a proletárdiktatúrától. Természetesen a Szociáldemokrata Párt és a Parasztpárt is élesen visszautasította ezt a javaslatot, de nemcsak a javaslatot, hanem a mögötte meghúzódó szándékot is"52 - hangoztatta Orbán. A kommunista képviselő, aki arról is beszélt, hogy az FKgP bele akarná venni a törvénybe az emberi szabadságjogok védelméről szóló rendelkezéseket, de a kommunisták ez ellen tiltakoznak, mert a kisgazdák „ennek segítségével akarják terror alá venni a demokratikus köz- tisztviselőket, és menlevelet biztosítani a fasisztáknak és a reakciósoknak az internálótáborral szemben."53 Orbán e legutóbbi megjegyzése a demokrácia-értelmezések tekintetében is különös jelentőséggel bír. Közvetve utal arra, hogy a kisgazdák demokrácia-képébe szervesen beletartozik az emberi szabadságjogok védelme, a kisgazda demokrácia-koncepció lényegi része a jogosultságokra épülő államberendezkedés. A másik fontos tanulság, hogy a kommunista nézőpontból az egyéni szabadságjogok érvényesülése megnyitja az utat, hogy a „demokratikus" tisztviselőkkel, vagyis a kommunista kötődésű középvezetőkkel szemben „terror” kezdődjön. 48 Uo. 49 Sulyok Dezső életrajzírója, Szerencsés Károly arról ír, hogy a demokratikus államrend védelméről szóló törvényjavaslatot Sulyok „kodifikált terrornak minősítette, mely az állam büntetőjogi rendszerébe beépítve törvényes alátámasztást adott a kommunista erőszaknak.” (SZERENCSÉS Károly: A nemzeti demokráciáért. Sulyok Dezső 1897-1997.131. p.) 50 Élénk vita a pártközi értekezleten a köztársaság védelméről. Világosság. 1946. február 23. Közli: HORVÁTH Julianna et al. (szerk.): Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció. 1944-1948. Napvilág Kiadó, Budapest, 2003.191. p. 51 Uo. 193. p. 52 Uo. 53 Uo. 194. p. 199
