Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban A március 11-ét követő hetekben a kisgazda valóságmagyarázók ismét nyomatékosabban használták a „tiszta demokrácia" kifejezést, amire az is lehetőséget adott, hogy a március 7-i tüntetésen a baloldal a népi demokrácia fogalmát kezdte hangsúlyosabbá tenni. 1946 februárja-márciusa a „tiszta demokrácia" és a „népi demokrácia" hívei közötti háború egyik fontos nyelvi és politikai csatáját hozta el. A csatát a kommunisták nyerték, de a kisgazdák a kommunikációs veszteségek után ekkor még képesek voltak új kereteket szabni, és a saját demokrácia-értelmezésüknek megújított szellemi formát adni. 1947 tavaszán a kisgazdák túl vannak számos koalíciós válságon, már majdhogynem hozzászoktak a kommunisták nyelvi agressziójához. '47 májusára Kovács Béla elrablását is kezdik emberileg, politikailag és kommunikációs szempontból is kiheverni. Addigra már sokszor megtapasztalhatták, hogy a rendkívüli a szokásos, s nincs nyugalmi állapot. 1947. május elejére elkészül a Független Kisgazdapárt programtervezete. A szövegen a párt politikusai és szakértői 1946 őszétől dolgoztak. Az írásos anyag elkészülte, kiadása és nyilvánosság elé tárása önmagában is szimbolizálta, hogy a kisgazdák öntudatosabbakká váltak, s erősödött reményük, hogy a polgári demokrácia szabályrendszere hosszabb ideig érvényesülni fog Magyarországon. A programban a kisgazdák hitet tettek a jogállami demokrácia és az állam- polgári alkotmányos jogok mellett. Megfogalmazásuk szerint a demokrácia „alaptétele" az állampolgárok önkormányzati jogának szabad gyakorlása. Kiálltak a szabad önkormányzati választás, a parlamenti többségi elv mellett, és követelték a „demokrácia fogalmával már összeférhetetlen”22 rendeleti kormányzás megszüntetését és a nemzetgyűlés ellenőrző funkciónak visszaállítását az állami szféra, a végrehajtó hatalom minden szintjére - ez nyilvánvalóan a rendőrség kontrollálhatóságát, illetve a Gazdasági Főtanács ellenőrizhetőségét akarta jelenteni. Azt külön is aláhúzták, hogy „a rendészetből ki kell vonni a pártpolitikát" és a nép által ellenőrizhetővé kell tenni. A program legélesebb fogalmazása is a kommunista kézben lévő rendőrségről szól: „A pártpolitikai elfogultságból származó törvénysértéseket, a hivatali hatalommal való bűnös visszaélést, a hivatalosan vagy a rendészeten keresztül érvényesített pártpolitikai kényszert éppúgy kell elbírálni, mint a panamát és a korrupció bármely formáját, amely a közszolgálat tekintélyét s ezen keresztül a demokrácia hitelét sérti."23 A szöveg leszögezte, a pártok nem „urai" az államnak, hanem „őrei” a népuralomnak. Az összeesküvési ügyet jellemző brutális kommunista kommunikációs hadjáratot követően a kisgazdák e panelek megfogalmazásával jelképesen ismét képesek voltak erőt mutatni a nyilvános közéleti térben. 22 A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt programtervezete. Budapest, 1947. Közli: BIHARI Mihály-GAZSÓ Ferenc-VIDA István (szerk.): Magyarországi pártprogramok 1944-1988.104-118. p. 23 Uo. 109. p. 194
