Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban 1947. május 4-én az FKgP fővárosi szervezete nagygyűlést hívott össze, a rendezvény kommunikációs üzenete a következő volt: csak a parasztság tömegbázisán lehet Magyarországon demokráciát építeni.24 Kővágó József, Budapest kisgazda polgármestere arról beszélt, hogy a Kisgazdapárt két éve szolgálja a magyar demokráciát; a demokrácia pedig nem más, mint az „autonómiák politikája." Nagy Ferenc miniszterelnök a Kis Újság május 8-i számában idézett nyilatkozatában kijelentette: széles néptömegek állnak a kisgazdák mögött, és az FKGP a „letéteményese” a magyar demokráciának. A kisgazda miniszterelnök szerint kialakult „a magyar polgári demokráciának olyan acélváza, amely még a legnagyobb világégésben sem rendült meg."25 A programtervezet szövegéből és az előbbi panelekből is látszik, hogy 1947 májusának első felében a kisgazdák határozottan fogalmazva álltak ki a jogállami jellegű demokrácia ügye mellett. A nyelvhasználat módjából arra következtethetünk, hogy egy kitartó polgári demokrácia-védő mentalitásra trenírozták magukat. 1947 májusának első heteiben is jellemzi a kommunisták megszólalásait a szokásos nyelvi agresszivitás, de e néhány hétben a demokrácia-fogalom körüli csatározás tekintetében velük szemben a kisgazdák dinamikusabb kommunikációt voltak képesek generálni. Figyelemre méltónak tekinthető ugyanakkor - még május 1-jén - Révai József azon okfejtése, miszerint „a demokrácia konszolidációjához"26 a 45-ös választáson kialakult erőviszonyok „alkalmatlanok", ezért indirekten megelőlegezi azt a gondolatot, hogy szükséges lehet a közeljövőben egy új választás kiírása. Rákosi Mátyás május 9-én angyalföldi beszédében a demokrácia és a reakció szembenállását ezúttal nem a magyar belpolitika, hanem a világpolitika viszonyrendszerében elemezte. „Egyik oldalon ott áll a Szovjetunió, amely mindenütt támogatja a demokratikus népi erőket, az országok önállóságát és függetlenségét mindenféle imperialista törekvéssel szemben. A másik oldalon áll az amerikai és angol imperialista körök törekvése"27 - mondta Rákosi. Ez a szöveg arra utal, hogy a kommunista pártvezetés ezekben a hetekben a nemzetközi politika történéseire figyelt, s ez a jelenség azt is megmagyarázza, hogy május első heteiben miért nem volt a hazai kommunikációban dominánsan jelen az MKP demokrácia értelmezése. A kommunisták részéről a hangvételben, a kommunikáció stílusában, a demokrácia fogalom használatának módjában május 24. körül történik újabb változás. Május 24-én Rákosi Kaposvárott mondott nagyszabású beszédet. Ebben a megszólalásban a kommunista pártvezető a demokrácia és a régi úri rend közötti küzdelemként írta le a magyar belpolitikát. Rákosi arról is beszélt, hogy „a demokrácia ellenségei", a régi rend hívei újra jelen vannak a Kisgazdapártban és „ismét sötét erők működnek"28 az FKgP körül. 24 Kis Újság, 1947. május 6.1. p. 25 Kis Újság, 1947. május 8. 3. p. 26 RÉVAI József: Célok és kilátások. Szabad Nép, 1947. május 1.1. p. 27 Szabad Nép, 1947. május 10. 2. p. 28 Szabad Nép, 1947. május 28.1. p. 195
