Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban Február 16-án Rákosi Mátyás a sportcsarnokban mondott nagyszabású beszédet. A szónoklat legfontosabb üzenete a következő volt: harcolunk a demokráciáért, s egyetlen lépést sem teszünk visszafelé. „A reakció felbátorodott és támadásra indult. Ez kötelességünkké teszi, hogy ezt a támadást ne csak feltartóztassuk, hanem ellentámadásba menjünk át és visszaverjük őket úgy, hogy egyszer és mindenkorra elmenjen a kedvük a fiatal demokrácia támadásától"10 - hangoztatta Rákosi. Ez az az időszak, amikor a kommunisták tömeggyűlések szervezésével próbálják átvenni a kezdeményezésért, és még dinamikusabban igyekeznek tematizálni a közbeszédet. Február 24-én Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője „demokratikus jognak" nevezi, hogy a munkásság élhessen véleményalkotási jogával és tömegtüntetéseket szervezhessen, ahol kinyilváníthatja: „demokratikus köz- igazgatást" szeretne. „Nyugtassuk meg az aggodalmaskodókat. Ne a néptől féltsék a demokráciát... Ettől csak a fenyegetett reakciósoknak és magas pártfogóiknak van okuk félni"11 - érvel Horváth. A kisgazdák ezzel a fajta kommunikációs offenzívával szemben bénultan álltak. Tehetetlenül nézték, hogy a kommunisták - a demokrácia fogalom egyre intenzívebb elbirtoklása által is - átvették a nyilvános közéleti tér uralását, a temati- záció irányítását. Február első hetét még a demokrácia értelmezés tekintetében is az FKgP dominálta, utána viszont heteken keresztül érdemben nem szólaltak meg; úgy tűnhetett, hogy a demokrácia fogalom értelmezés szempontjából is defenzívába szorultak. Dessewffy Gyula kisgazda nemzetgyűlési képviselő február 24-én írt cikkében próbált valamiféle ellenerőt felmutatni. A politikus a kompromisszumok szükségessége és a bizalom megerősítése mellett érvelt, leszögezte, hogy nem tűrnek „semmiféle formában reakciós jelenségeket."12 E szavak védekezési kommunikációs formának minősíthetőek. Dessewffy egyetlen ponton, a jogállami demokrácia-felfogás normatív alapja tekintetében igyekezett határozott álláspontot megfogalmazni. „Az új demokratikus magyar élet továbbfejlesztése során azonban a reakció elleni harc alcíme alatt nem kezdeményezhető olyan politikai akció, amely eltér azoktól a normáktól és szabályoktól, attól a szellemtől, amely együttműködésünknek és eddigi sikeres kooperációnknak lényege és alapja"13 - írta a kisgazda politikus. Dessewffy e gondolatmenet közlését követően a kommunista kommunikációs offenzíva egyik céltáblájává vált, és a március 11-i koalíciós megállapodásnak megfelelően távozni kényszerült a Kis Újság felelős szerkesztői pozíciójából. Ezekben a napokban a kisgazda vezető politikusok általános állásfoglalásokat tettek közzé nyilatkozataikban a demokrácia védelméről, az új demokrácia értékeiről és a koalíciós együttműködés szükségszerűségéről. 10 Harcolunk a demokráciáért, s egyetlen lépést sem teszünk visszafelé! Szabad Nép, 1946. február 18.1. p. 11 HORVÁTH Márton: Betelt a mérték. Szabad Nép, 1946. február 24.1. p. 12 DESSEWFFY Gyula: Veszedelmes forduló. Kis Újság, 1946. február 24.1. p. 13 Uo. 191
