Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban Nyelvileg teljesen egyértelműnek látszik a korabeli politikai szövegeket vizsgálva, hogy a kisgazdák nem találták meg a kommunista kommunikációs taktikával szembeni ellenszert. Az FKgP valóságértelmezésében a tematizációs bénultság február végén és március elején is tetten érhető. A kommunista kommunikációs stratégák február második felétől érzékelhették a kisgazda tematizációs képesség legyengülését; nem lassítottak azonban a tempón, hanem még intenzívebbé tették a demokrácia kifejezés elfoglalásáért vívott csatát. Február végén, március elején folyamatosak voltak országszerte az MKP által szervezett népgyűlések, tömegtüntetések, ahol a „demokrácia védelméért” szálltak síkra. A munkás- és bányászgyűlések sokasága során „a demokrácia ellenségei ellen" emeltek szót: ekkoriban fogalmazódott meg az az üzenet, hogy a dolgozók „csákánnyal és kemény proliököllel védik meg a magyar demokráciát."14 A Baloldali Blokk által március 7-re meghirdetett budapesti tömeggyűlés célja a kommunikációs panelek szintjén az volt, hogy az esemény legyen „tisztító vihar”, amelynek következtében „a magyar demokrácia egészségesebben, erősebben" kerüljön ki!15 Fogalomtörténeti nézőpontból azonosítható, hogy a március 7-i többszázezres gyűlésen elhangzott megnyilatkozásokban már erőteljesebben jelenik a meg a népi demokrácia kifejezés, amely majd 1946 őszétől lesz hangsúlyos eleme a kommunista kommunikációnak. Rákosi beszédében még „kíméletlenebb" harcot hirdetett annak érdekében, hogy a demokrácia „minden jogos követelése" megvalósuljon. „Addig nem nyugszunk, amíg be nem váltottuk az ígéreteket és győzelemre nem vittük azt az ügyet, amelynek képviseletét reánk bízták: a magyar népi demokrácia megalapozásának és felépítéséinek ügyét"16 - hangoztatta Rákosi. Az MKP agresszív nyelvhasználati stratégiája továbbra is bénult állapotban tartotta a kisgazdákat. A kommunista panelek hatékonyságát érzékelteti, hogy Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök részéről csak erőtlen válaszkommunikációra futotta, amelyben még csak megjelenni sem volt képes az FKgP saját demokrácia-értelmezése. „Nem adunk menedéket a demokrácia ellenségeinek"17 - nyilatkozta a kormányfő. Nagy Ferenc beszélt még a demokratikus fejlődés fontosságról, illetve, arról hogy a demokratikus állami rendet meg kell megszilárdítani, amelyhez „nyugalom" szükséges. A miniszterelnök a „nyugalom" fogalom hangoztatásával szerette volna önmérsékletre, a nyelvi agresz- szió tompítására bírni a kommunistákat. Megállapíthatjuk, a „nyugalom” fogalom használata Nagy részéről ebben a rendkívül kiélezett nyelvpolitikai szituációban inkább a gyengeség jelének számított, amire a kommunista kommunikátorok újabb és újabb attakkal reagáltak. 14 Szabad Nép, 1946. március 5.1-2. p. 15 Megmozdul a nép. Szabad Nép, 1946. március 6.1. p. 16 Szabad Nép, 1946. március 8.2. p. 17 Kis Újság, 1946. március 8.1. p. 192
